A nagypénteki szertartást bemutató pap piros miseruhában, szótlanul vonul be a templomba, ahol az oltár előtt földre borulva imádkozik.

Ezen a napon nem mutatnak be szentmisét a katolikus templomokban, mert “Krisztus maga az áldozat” – írták.

A templomokban a díszek nélküli oltár emlékeztet a Golgota csupasz szikláira és az önmagát teljesen átadó Krisztusra is.
   
A nagypénteki szertartást bemutató pap piros miseruhában, szótlanul vonul be a templomba, ahol az oltár előtt földre borulva imádkozik.
   
Ezen a napon a szertartás három fő részből áll: az igeliturgiából olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozásból. Ezek a részek a hagyomány szerint a kezdeti időktől fogva változatlanok.
   
Az igeliturgia “drámai csúcspontja” a passió, Jézus szenvedéstörténetének felolvasása vagy eléneklése.
   
Az olvasmányok után az egyház egyetemes könyörgései, majd a kereszt előtti hódolat következik. A pap leveszi a nagyböjt 5. vasárnapján letakart keresztről a leplet, amelyen így láthatóvá válik Jézus megkínzott teste, és a hívek térdhajlítással, csókkal hódolnak a feszület előtt.
   
Mivel a nagypénteki szertartás nem szentmise – vagyis nem történik átváltoztatás -, a korábban átváltoztatott szentostyával áldoznak a hívek.
   
A nap folyamán a legtöbb templomban keresztútjárást is tartanak.
 
Az egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell. A hívek ezzel az önmegtagadással fejezik ki szeretetüket Jézus iránt – tették hozzá.