A Svéd Demokraták a legnagyobb jobboldali párttá nőtte ki magát, amely ugyan jelenleg nem tagja a kormánykoalíciónak, de kívülről támogatja a kisebbségi kabinet munkáját. A nemzeti radikálisok világos erősödése a jövő évi európai parlamenti (EP-) választások kapcsán különösen érdekes lehet. Charlie Weimers azt mondta, ha Brüsszel messzire megy a hatalom központosításával, meg kell fontolni Svédország kilépését az Európai Unióból. Erről, az unió helyzetéről, pártelnöke mecsetrombolási terveiről és az SD európai uniós választási terveiről kérdeztük.

Miközben a progresszív baloldali Zöldek, a szintén baloldali Centrum és a jobboldali kormánykoalíció két kis pártja, a Liberálisok és a Kereszténydemokraták támogatottsága a mérések szerint a parlamenti, négyszázalékos bejutási küszöb alatt billeg Svédországban, a legnagyobb kormánypárt, a Mérsékelteké pedig rendületlenül csökken, addig a migrációellenes Svéd Demokraták (SD) párt bázisa hónapok óta erősödik, népszerűsége így most már megelőzi a miniszterelnök pártját, közel négy százalékkal. A Svéd Demokraták a legnagyobb jobboldali párttá nőtte ki magát, amely ugyan jelenleg nem tagja a kormánykoalíciónak, de kívülről támogatja a kisebbségi kabinet munkáját. A nemzeti radikálisok világos erősödése a jövő évi európai parlamenti (EP-) választások kapcsán különösen érdekes lehet. 

Az SD egyik európai uniós parlamenti képviselője a múlt hétvégén rendezett pártkongresszuson erős szavakat használt. Charlie Weimers azt mondta, ha Brüsszel messzire megy a hatalom központosításával, meg kell fontolni Svédország kilépését az Európai Unióból (EU). Erről, az unió helyzetéről, pártelnöke mecsetrombolási terveiről és az SD európai uniós választási terveiről kérdeztük.

– Pártja, a Svéd Demokraták évekkel ezelőtt levette napirendjéről a swexit kérdését, most mégis belengette ennek lehetőségét. Mi lenne az a vörös vonal, amit, ha átlép Brüsszel, ismét szorgalmaznák a kilépés témáját?

– Amíg a svédek többsége az unióban maradás mellett van, addig pártunk nem fogja ezt a kérdést napirendre venni, kivéve, ha az Európa Tanács megváltoztatja a döntéshozási mechanizmust és megszünteti a tagállami vétót, olyan kérdésekben, mint az adó és az uniós költségvetés. Számunkra ez vörös vonal lenne, ha ez megtörténik, akkor biztos, hogy megváltozik a tagsággal kapcsolatos politikánk.

– Azaz, ha megpróbálnák elhallgattatni a kisebb országokat, akik a fősodorral ellentétes véleményen vannak, mint például Magyarország?

– Igen, látható a szándék, hogy egyes kisebb országok nemzeti önrendelkezését korlátozná a tanács, illetve a mainstreamtől eltérő véleményeket elhallgattatná, elsősorban például a tömeges bevándorlás kapcsán. Magyarország esetében is van néhány kérdés, ami finoman szólva nem illik bele a baloldali tematikába. Ennél még nagyobb baj, hogy ugyanezen szereplők az EU-t az Európai Egyesült Államok irányába kormányoznák, márpedig nem ezzel a céllal jött létre az Európai Unió. Tudjuk, hogy a nagy többsége az Európai Parlamentnek, illetve néhány tagállam teljes fiskális uniót szeretne, ami azt jelentené, hogy olyan adókat lehetne bevezetni, ami az egyes kormányok – és az országok állampolgárainak szándékaival ellenkezik. Minősített többséggel lehetne például az EU költségvetését megemelni, ezzel párhuzamosan a tagállami befizetéseket is. Ez gyakorlatilag a nemzetállamok végét jelentené, és egyben a szuperállam megalakulását. 

– Ezt látja most a legveszélyesebbnek az Európai Unióban?

– A legnagyobb probléma az, hogy az elmúlt évtizedben már számos vétót megszüntettek, lehetővé téve az Európai Unió számára, hogy olyan rendelkezéseket hozzon, amelyek a versenyképességünket csökkentették. A döntéshozatalt részben egy olyan bürokraták kezébe adták, mint az Európai Bizottság, melynek tagjait nem az uniós polgárok választják meg, és nem is visszahívhatók. Konkrét tervünk is van azzal kapcsolatban, ha Brüsszel további hatásköröket von el a tagállamoktól, beleszól a nemzeti költségvetésünkbe, illetve ha megemeli Svédország befizetési kötelezettségét. Ez esetben népszavazás kiírását fogjuk kezdeményezni. Természetesen hatalmas probléma a tömeges bevándorlás is, ezzel kapcsolatban pedig bénultan topog az Európai Unió. 

– Mire számít, lesz változás jövőre, a választások után?

– Igen, abszolút, változásokat várok, mégpedig jó irányba. Jelenleg a valaha volt legbaloldalibb parlament működik, amely megmutatta, mennyire kudarcra ítélt a baloldal értékajánlata. Beigazolódott számos kérdésben, hogy nem vezet sehova ez a politika, sőt nagyon káros a tömeges bevándorlástól a klímapolitikáig. Véleményem szerint egy sokkal konzervatívabb irányba fog elmozdulni a következő választás után az EP. Mindamellett az Európai Néppártnak el kell döntenie, hogy folytatja-e a balratolódását, vagy – úgy, mint Svédországban – együttműködik a konzervatívabb pártokkal, egy jobbközép többség érdekében. A néppártnak sokkal határozottabbnak kell lennie a tömeges bevándorlással szemben, támogatnia kell a határok megerősítését és közre kell működnie az EU versenyképességének helyreállításában, például ipari és energetikai kérdésekben.

– Ulf Kristersson kormánya megalakulásakor tavaly szeptemberben – az SD támogatásával – paradigmaváltást ígért Svédországban a migráció visszaszorítása, annak káros hatásainak csökkentése, valamint a szintén migrációs hátterű emberekhez köthető bűnözői csoportok megfékezése érdekében, ugyanakkor egyelőre nem sok eredményt tudnak felmutatni. Képes egy tagállam önállóan fellépni ilyen kérdésekben?

– Időbe kerül, amíg megvalósul az U kanyar a svéd politikában, de ezen van a kormány, 180 fokos fordulatot akar venni az ön által említettek kapcsán, számos intézkedés már megszületett és sok van törvényalkotási folyamatban. Ha a Tidö pártok (a hárompárti kormánykoalíció és az SD közösen) összes terve megvalósul, Svédországnak lesz a legszigorúbb migrációs politikája az egész Európai Unióban, ebben nagyon erős az elhatározásunk. Nagyon optimista vagyok abban a kérdésben, hogy érdemben tudjuk csökkenteni a bevándorlók létszámát.

– Az ön honfitársa, az unió belügyi biztosa, Ylva Johansson egész más véleményen van, nem csökkenteni, hanem folyamatosan növelni akarja az EU-ba érkező migránsok számát.

– Ylva elképzelése a migrációról saját dugájába fog dőlni. Amit Nyugat-Európában látunk, az a szegregáció, az iszlamizálódás, az erőszak térnyerése és összességében a szociális kohézió hiánya. Az alacsonyan képzett munkaerő bárminemű importja, aminek az a célja, hogy demográfiai problémákat, illetve a munkaerőhiányt megoldja, tovább erősítené ezeket a rendkívül negatív tendenciákat. Egyre több és több politikai vezető ismeri ezt fel, ezért úgy hiszem, Ylva Johansson terveiből nem lesz semmi. Otthon már a kormány az SD-vel közösen megkezdte az alacsonyan képzett munkaerő beáramlásának megfékezését, a magasabb képzettek javára. Nemrégiben több mint duplájára emeltük az elvárt minimumbért az importált munkaerő számára, bruttó 26 ezer koronára (850 ezer forint). Erre azért van szükség, mert az előző kormányok gyakorlatilag számolatlanul és bármiféle előfeltétel teljesítése nélkül, minden szabályt megkerülve hívták meg és engedték be a harmadik világból az illegális migránsokat. Ennek vége.

– Pártelnökük szavait a mecsetstop, illetve a radikális mecsetek lebontása kapcsán éles nemzetközi kritika érte. Ön szerint reális elképzelés, amit Jimmie Akesson vázolt? 

– Igen, teljesen reális terv és abszolút szükséges. Nem engedhetünk meg magunknak további iszlamizációt. Ott tartunk, hogy a legnagyobb svédországi mecsetben azt követelik, hogy törvényi úton tiltsunk be minden iszlámra irányuló kritikát. Látjuk, hogy Franciaországban és Ausztriában is be tudtak záratni mecseteket. Ha ők meg tudták lépni, mi is meg tudjuk. Vallásüldözést, iszlamofóbiát kiáltanak ránk, de nem erről van szó, mert nem a vallás ellen irányul, hanem kizárólag azon mecsetek ellen, ahol például az imám gyűlöletkeltő módon viselkedik, ahol a nyugati civilizáció ellen hangolnak, erőszakra bujtanak fel és ahol antiszemitizmus tapasztalható. Világos üzenetet kell küldenünk, ennek nincs helye a társadalmunkban. Ahogy Karl Popper mondta, „nem lehetsz toleráns az intoleránssal szemben”. Szembesülnünk kell a szélsőséges iszlám fenyegetésével, mert a saját társadalmunkat, a saját értékeinket veszélyeztetik.

– 2019-ben az európai uniós választáson harmadik helyen, szorosan a Mérsékeltek mögött végeztek, és nyolc százalékkal a Szociáldemokrata Párt mögött. Mi a céljuk a jövőre esedékes választások kapcsán? 

– Az célunk, hogy a legerősebb pártként szerepeljünk jövőre, erre minden esélyünk megvan. A legnagyobb ellenfelünk a szociáldemokraták, akik alatt a megélhetési költségek Svédországban az egekbe szaladtak, a EP-ben pedig konzekvensen a nyitott határok és a korlátlan migráció mellett voksoltak. Mi keményen fogunk harcolni Brüsszelben a svéd érdekekért, erős hangra van szükség ott, ezt a magyarok is jól tudják. Meggyőződésem, hogy a svéd emberek nem akarnak Európai Egyesült Államokat, és nem akarnak többet fizetni a közösbe, homályos politikai tervek finanszírozása érdekében. Ha megnyerjük a választásokat, felhatalmazást kapunk ennek a politikának a képviseletére.

Forrás:Magyar Nemzet