Néhány napja maradt a német kormánynak, hogy megoldja a költségvetési válságot. Olyan döntésekre lesz kénytelen a német vezetés, amely még jobban meggyengítheti a már most is szétesés szélén álló koalíciót.

Akkora a német kormányválság, hogy Robert Habeck a német zöldek gazdasági minisztere, klímacsúcs helyett Berlinben maradt a héten, hogy tárgyaljon a koalíciós partnerekkel a jövő évi költségvetésről – számolt be a BBC News. 

A válság november 15-én kezdődött, miután a német alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a Covid-19 járvány kezelésére elkülönített 60 milliárd euró (22774 milliárd forint) fel nem használt forrás átcsoportosítása az éghajlatváltozási és zöldátmeneti alapba sérti az alkotmányjogot.

Most a német kormánynak 

néhány napja maradt arra, hogy megoldást találjon a létrejött költségvetési lyukra. 

Szerdán ül össze utoljára a német kabinet. A kijavított költségvetésnek még karácsony előtt a parlament elé kell kerülnie – írja a brit lap. 

A kormánykoalíció beleütközött a német adósságfék törvénybe, amely limitálja, hogy mennyi kölcsönt vehet fel a kormány. A költségvetési hiány nem lépheti át a gazdasági teljesítmény 0,35%-át. Az egyetlen kivétel, ha válsághelyzet lép fel. Miután az alkotmánybíróság törvénytelennek nyilvánította a covid-alapból hátramaradt pénzeket átcsoportosítását a zöld átalakításra, 60 milliárd eurós hiány lépett fel.

A BBC leírja: 

egyelőre nem lehet tudni mi Olaf Scholz német kancellár terve a 2024-es költségvetésre. 

Múlt héten egy parlamenti beszédében ugyan kijelentette, hogy van terve, de az nem derült ki, hogy mi ez a terv. 

Az egyetlen megoldás

A legtöbb gazdasági szakember megegyezik abban, hogy valószínűleg adóemelésre, valamint a kiadások csökkentésére lehet szükség, hogy kitömjék a hiányt. Azonban, mint a BBC megjegyzi:

 a három koalíciós párt szinte semmiben nem ért egyet. 

Egyelőre a három párt közül senki nem szeretne engedni. A Szabad Demokrata Párt, amely a pénzügyminisztériumot vezeti, például erősen ellenzi az adóemelést. A Scholz vezette szociáldemokraták nem szeretnék csökkenteni a szociális célokra menő összeget. A zöldek pedig ragaszkodnak ahhoz, hogy növeljék a megújuló energiára irányuló befektetéseket. 

A BBC cikke szerint a kompromisszumot az sem segíti, hogy a kedvezőtlen közvéleménykutatási adatok miatt egyik párt sem akarja megszegni a szavazóknak tett ígéreteit. 

Forrás:Mandiner