A volt országgyűlési képviselő szerint az uniós források nem könyöradományok, folyósításuk kötelezettség az Unió oldalán.

Schiffer András hivatalos Facebook-oldalán az Európai Bizottság elnökét idézve azt írta: „A szexuális kisebbséget érintő jogokkal, az akadémiai szabadsággal és a menedékjoggal kapcsolatos aggályok miatt visszatartott pénzeszközök azonban mindaddig befagyasztva maradnak, amíg Magyarország nem teljesíti az összes szükséges feltételt”.  Schiffer szerint azonban az uniós források „nem könyöradományok”, 

folyósításuk a közösségi jogon alapuló szerződéses kötelezettség az Unió oldalán. 

Az egykori képviselő emlékeztetett: a források befagyasztására az ún. jogállamisági mechanizmusrendelet teremtett alapot, amelynek 3. cikk 1. pontja úgy fogalmaz, hogy ezeket az intézkedéseket akkor kell bevetni, ha a tagállamban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosság sérti vagy veszélyezteti a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét. A 3. cikk 2. pontjában pedig ezt találjuk: 

„A jogállamiság tekintetében különösen a következők bizonyulhatnak általánossá vált hiányosságnak: (a) a bíróság függetlenségének veszélyeztetése; (b)a közigazgatási szervek – többek között a bűnüldöző hatóságok – által hozott önkényes vagy jogszerűtlen határozatok megelőzésének, kijavításának és szankcionálásának elmulasztása, a megfelelő működésüket befolyásoló pénzügyi és emberi erőforrások visszatartása, vagy az összeférhetetlenség elkerülésének elmulasztása; (c)a jogorvoslati lehetőségek rendelkezésre állásának és hatékonyságának korlátozása, többek között korlátozó eljárási szabályok révén, az ítéletek végrehajtásának hiánya, illetve a jogsértések hatékony kivizsgálásának, büntetőeljárás alá vonásának vagy szankcionálásának korlátozása.” 

A volt országgyűlési képviselő szerint ez adott alapot azoknak az igazságszolgáltatási korrekcióknak a kikényszerítésére, amelyeket végül – Von der Leyen elmondása szerint – Magyarország teljesített is. „Most már csak azt kéne megfejteni: a szexuális kisebbségeket érintő jogok, az akadémiai szabadság és a menedékjog sérelme mennyiben sérti vagy veszélyezteti a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét? Ha pedig erre nem sikerül választ kapni, a következő kérdés úgy szól: 

érvényesül-e a jogállamiság elve az Európai Unióban?” 

– tette fel a kérdést bejegyzése végén Schiffer.