A hosszú évek óta válságoktól övezett német szövetségi védelmi minisztériumnak most újabb botránnyal kell szembenéznie.

Tisztázatlan körülmények közepette jött létre egy harcjármű-vásárlási üzlet a német szövetségi védelmi minisztérium és a flensburgi Waffenschmiede FFG között – írja a Bild. A német lap szerint

kérdéses, hogy nem túlárazva szerezte-e be a német állam az érintett harcjárműveket,

és az is, hogy Németországban készültek-e a járművek, ahogy arról eredetileg szó volt. A Bild szerint az sem biztos, hogy az ukrajnai katonai célokra megfelelnek-e az érintett járművek.

Még 2023 júniusában erősítette meg a védelmi minisztérium, hogy Németország 66 gyalogsági harcjárművet szállít Ukrajna számára. Ezek leszállításáért a Rheinmetall és az FFG vetélkedett egymással. A minisztérium végül az FFG mellett döntött, szerintük ők adták a leggazdaságosabb ajánlatot.

Ukrajna aztán 2023 októbere óta meg is kapott 48 harcjárművet a 66-ból.

A Bild szerint viszont a járművek nem felelnek meg az ukrajnai fronton való bevetéshez: az ok a gyenge páncélozottság. A lap szerint 

az FFG járművei nem védik meg az utazókat az aknáktól vagy repeszektől,

bármilyen rakétatámadástól; csak a kézifegyverek golyóitól védik meg őket. Ez pedig nem elegendő ahhoz, hogy az ukrán frontvonalon bevessék őket az orosz támadások ellen.

Carlo Masala professzor, katonai szakértő szerint ha ez igaz, akkor az botrány, hiszen emberéletek árán spórolt a német gyártócég.

A berlini védelmi minisztérium szerint viszont az ukránok nem követelték tavaly, hogy az aknák ellen is védjenek a járművek. Erre ugyanakkor az ukránok is reagáltak, mondván: ők akna ellen is védő járműveket akartak, ilyen viszont nem állt a németek rendelkezésére, így elfogadták a könnyebb páncélzattal rendelkező járműveket, hivatalosan a fronttól távol eső feladatokra használva őket.

A probléma viszont az, hogy a Rheinmetall Fuchs nevű harcjárműve, amivel az FFG vetélkedett, rendelkezik aknavédelemmel. 

Az FFG tehát úgy nyert, hogy jóval kevesebbet tudott a járműve, mint a Rheinmetallé.

Egy másik probléma pedig az, hogy az FFG járműveit a védelmi minisztérium tavalyi közlése szerint Németországban gyártották le. A Bild kérdésére viszont most februárban azt közölte a minisztérium, hogy a járműveket gyakorlatilag az Egyesült Államokban gyártották le a Ford és a The Armored Group üzemeiben. Mi több, a szerződések alapján az üzlet száljai Amerikán keresztül az Egyesült Arab Emirátusokig vezetnek, és valójában ottani, arab üzemegységek dolgoztak a járművek előállításán, amiket talán átszállítottak aztán az északnémet Flensburgon, de német földön nem zajlott gyártás – állítja a lap.

A Bild továbbá arról is ír, hogy információik szerint az FFG harcjárműveit jelenleg piaci áron nagyjából 185-208 ezer, illetve 215 ezer eurós összegért gyártják le és viszik el Ukrajnába.

A lap által megszerzett titkos védelmi minisztériumi dokumentumok szerint viszont a minisztériumi üzletben 600 ezer eurós egységárat számoltak a járművek darabjaira, 

ami mintegy háromszor nagyobb összeg a piaci árnál.

A Bilddel a védelmi minisztérium azt közölte, hogy a vizsgálataik során így is megfelelőnek tartották az ár-érték arányt.

A CDU védelmi szakértője, Roderich Kiesewetter szerint bebizonyosodhat, hogy a piaci árnál háromszor drágábban vásárolt a német állam gyengébben páncélozott harcjárműveket Ukrajna számára. Ezzel pedig több mint 25 millió eurós árkülönbözet jött létre, ami szerinte vizsgálatot érdemel.

Az FFG és más érintett gyártó cégek nem reagáltak a Bild megkeresésére.

A védelmi minisztérium körüli újabb botrány nem az első és nem a második a sorban: évekkel korábban már Ursula von der Leyen mostani európai bizottsági elnök német védelmi miniszteri ideje alatt is számos válság rázta meg a minisztériumot, és azóta is egymást érik a minisztérium és a német hadsereg körüli botrányok.

Forrás:Mandiner