Van másik út néven indított műsort a Védett Társadalom Alapítvány. A tíz részesre tervezett sorozat a gyermekvédelem különböző aspektusait járja körbe közismert szakemberek segítségével, arra keresve választ, van-e valós veszély, amitől meg kell védenünk a mai gyerekeket-fiatalokat szexuális nevelés terén, valamint bemutatja, hogy létezik LMBTQ-ideológiától mentes szexuális felvilágosítás is.
A harmadik részben Antal-Ferencz Ildikó, a sorozat állandó műsorvezetője dr. Földi Rita gyermek klinikai szakpszichológussal és Prof. dr. Németh Erzsébet szociálpszichológussal beszélgetett. Az adás fő témája ezúttal a nemi identitás alakulása, a tipikus és atipikus nemi fejlődés, illetve az azt meghatározó biológiai, pszichés, hormonális és környezeti tényezők voltak.
Dr. Földi Rita már 12 évvel ezelőtt, az akkori országgyűlési választások előtt felhívta a figyelmet a Magyar Nemzetben írt cikkével arra, hogy míg a gyermekek egészséges fejlődése a hagyományos családmodell erősítését igényelné, az országos óvodai nevelés alapprogramját a szakma háta mögött, egy kormányrendelet-módosítással próbálták megváltoztatni ezzel a beszúrt mondattal: “Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerülni a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását.”
A klinikai szakpszichológus 2009-es cikkében és most élőszóban is kifejtette: a jogalkotó rossz korosztályt választott, hiszen az óvodáskorúak egocentrizmusa nem teszi lehetővé, hogy mások mentális állapotáról gondolkodjanak, a nyelvi fejlettségük nem teszi lehetővé az említett elvont fogalmak megértését. A szociálpszichológus hozzátette: az óvodás és kisiskolás korú gyerekek nemi fejlődése egyébként is a nemi identitásuk megerősítését, és nem a különböző szexuális irányultságok iránti érzékenyítést igényli. A beszélgetésben elhangzott az is, hogy a nemiszerep-diszfória rendkívül ritka, ezért sem javasolt érzékenyítésnek (különösen nem óvodás-kisiskolás korban) kitenni a 98-99%-os többséget, inkább az abban szenvedőket szükséges segíteni identitásuk kialakításában.
Az utóbbi évtizedekben a nyugati országokban a nemi diszfóriás esetek és hormonális, illetve műtéti beavatkozást kérő/kapó fiatalok (különösen lányok) számának drasztikus növekedése mögött csakis környezeti hatások állhatnak: a diszfunkcionális családi működés, szülőkkel való konfliktusos kapcsolat, az elhanyagolás, illetve a közösségi média és azzal összefüggően a nagyon erős kortárs hatás.
