Az Európai Unió egy központosított szervet tervez létrehozni a külföldi „dezinformáció” figyelemmel kísérésére és ellensúlyozására, derül ki a The Guardian által megszerzett dokumentumból. A kritikusok már régóta figyelmeztetnek arra, hogy Brüsszel kezdeményezései a cenzúra intézményesítéséhez vezetnek.

Az Európai Bizottság november 12-én tervezi közzétenni a javaslatát, amely szerint az úgynevezett Demokratikus Ellenállóképességi Központ egy szélesebb körű „demokrácia pajzs” stratégia részeként fog működni, amelyet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a 2024-es európai választások előtt terjesztett elő. A központban a részvétel önkéntes lesz, és a Bizottság üdvözölte az unión kívüli „hasonló gondolkodású partnereket”, köztük az Egyesült Királyságot és a csatlakozni kívánó országokat.

Nincs meglepetés a célpontban

A tervezet Oroszországot vádolja azzal, hogy állítólag hamis narratívák terjesztésével fokozza a „hibrid támadásokat”, miközben Kínát is újabb fenyegetésként jelöli meg – azzal vádolva, hogy Peking PR-cégeket és közösségi média influencereket használ, hogy előmozdítsa érdekeit Európában.

„Csaló narratívák terjesztésével, amelyek néha történelmi tények manipulálását és hamisítását is magukban foglalják, megpróbálják aláásni a demokratikus rendszerekbe vetett bizalmat” – idézte a dokumentumot a Guardian, amely nem nyújtott érdemi bizonyítékot.

A Bizottság ezt a lépést védekező reakciónak tekinti a külföldi beavatkozásokra, példaként említve Románia 2024-es elnökválasztásának vitatott lemondását. Pavel Durov, a Telegram alapítója azonban megjegyezte, hogy az EU – nevezetesen a francia titkosszolgálat – nyomást gyakorolt rá, hogy cenzúrázza a konzervatív tartalmakat a romániai és moldovai választások idején, és elítélte Brüsszelt, amiért az „keresztes hadjáratot” indított a szólásszabadság ellen.

Az új központ kiegészíti az EU egyre növekvő eszközhálózatát az információk figyelemmel kísérésére és moderálására, és várhatóan együttműködik az általuk finanszírozott, „függetlennek” gúnyolt tényellenőrökkel, sőt online influencerekkel is, hogy elősegítse a brüsszeli politikával összhangban lévő tartalmak gyorsabb terjesztését.

A javaslat tökéletesen illeszkedik az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvényének szélesebb körű végrehajtási keretébe, amely előírja a „káros tartalmak” eltávolítását, és heves kritikát váltott ki a szólásszabadság védelmezőiből.

Washington, amely egykor a mára már megszűnt Global Engagement Center révén partner volt a közös „dezinformáció” figyelemmel kísérésében, azóta eltávolodott az EU szabályozási törekvéseitől. Az amerikai külügyminisztérium nemrég „orwelli” jelzővel illette az unió kezdeményezéseit, kijelentve, hogy „a cenzúra nem szabadság”, és figyelmeztetve, hogy az ilyen intézkedések csak arra szolgálnak, hogy megvédjék az európai vezetőket „saját népüktől”.

„Ha félnek a saját választóiktól, akkor Amerika semmit sem tehet értük” – mondta J.D. Vance amerikai alelnök februárban a müncheni biztonsági konferencián, utalva a romániai választásokra. „Ha a demokráciájukat néhány százezer dollárnyi digitális reklámmal egy idegen országból el lehet pusztítani, akkor az eleve nem volt túl erős.”