Szerhij Kuznyecovot szinte teljes elszigeteltségben tartják, korlátozzák a telefonhívásait, nem biztosítják vegán étrendjét, kevés időt tölthet a szabadban, és téli cipőt sem kapott.

A német hatóságok azzal gyanúsítják az egykori ukrán tisztet, Szerhij Kuznyecovot, hogy részt vett az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának megszervezésében 2022 őszén. A férfit tavaly augusztusban, olaszországi nyaralása alatt fogták el európai elfogatóparancs alapján, majd novemberben kiadták Németországnak. Az ügyészség szerint hatfős csoportot koordinált, amely robbanóanyagokat helyezett el a vezetékeken. Védői ugyanakkor következetesen azt állítják, hogy a bizonyítékok gyengék: egy DNS-teszt, egy hasonlító fotó és egy sofőr vallomása szerepel az aktákban, ezek hitelességét pedig vitatják – írja a kyivindependent.com.

A cikk hangsúlyosan ismerteti a védelem narratíváját és a fogva tartási körülményekkel kapcsolatos panaszokat. Az ukrán ombudsman, Dmitro Lubinec, valamint ügyvédek szerint Kuznyecovot szinte teljes elszigeteltségben tartják, korlátozzák a telefonhívásait, nem biztosítják vegán étrendjét, kevés időt tölthet a szabadban, és téli cipőt sem kapott. Lubinec úgy fogalmazott: 

az ilyen bánásmód akár kínzásnak is minősülhet a nemzetközi jog szerint.

A védelem azt is kifogásolja, hogy a gyanúsított és ügyvédei beszélgetésein tolmácson keresztül biztonsági tisztek is jelen voltak.

A jogi vita középpontjában az áll, hogy Németországnak van-e joghatósága az ügyben, illetve megilleti-e a férfit a katonák funkcionális mentessége. A német bíróság szerint nem, mert a vezetékeket polgári infrastruktúrának tekinti, amelyek nem számítottak legitim katonai célpontnak. A lengyel bíró, Dariusz Lubowski viszont egy másik gyanúsított kiadatását megtagadva úgy vélte: 

ha az akció Ukrajna védelmét szolgálta és orosz infrastruktúrát célzott, akkor nem feltétlenül bűncselekmény.

A német legfelsőbb bíróság ezzel szemben fenntartotta őrizetét, és kijelentette: a robbantás Németország energiabiztonságát is érintette.

Az ügy politikai dimenziót is kapott. A jobboldali AfD vezetője, Alice Weidel kijelentette: választási győzelmük esetén kártérítést követelnének Kijevtől. Közben a volt katona továbbra is tagadja a részvételt, és levelében azt írta: „első számú bűnözőként” kezelik, miközben továbbra is büszke arra, hogy szolgálta hazáját. Ügyvédje, Ilja Novikov szerint az ítélet hosszú távon az európai kapcsolatokra is hatással lehet, ezért az ügy messze túlmutat egyetlen vádlott sorsán.