Súlyos figyelmeztetést adott ki a német szövetségi belügyminiszter, miután az elmúlt napokban kritikus infrastrukturális és katonai létesítményeknél történt gyanús biztonsági incidensek rázkódtatták meg az országot. Alexander Dobrindt egy vasárnapi lapinterjúban nyíltan kijelentette, hogy bár Németország formálisan nincs hagyományos fegyveres konfliktusban, a külföldi hatalmak által irányított szabotázsakciók, kibertámadások és kémtevékenységek ma már a mindennapi valóság részét képezik.

A németországi hibrid fenyegetettség mértékére egy elképesztő lipcsei eset irányította rá a világ figyelmét. Arról lapunk is beszámolt, hogy Lipcse-Halle repülőtér szigorúan zárt zónájában, közvetlenül egy ukrán teherszállító repülőgép mellett egy robbanóanyaggal megrakott drónt találtak a földön. A szövetségi ügyészség azonnal megkezdte a vizsgálatokat, a dolog pedig úgy áll, hogy 

a támadók célzott robbantást akartak végrehajtani a német szállítási és logisztikai hálózat ellen. A katasztrófát valójában csak egy szerencsés technikai hiba előzte meg, ami miatt a drónra szerelt pokolgép nem lépett működésbe a tervezett időpontban.

Hogy miért pont a lipcsei repülőtér? Nos, a NATO kiemelt stratégiai partnereként működik, és kulcsszerepe van az Ukrajnába tartó nyugati katonai szállítmányok koordinálásában, ráadásul itt állomásozik több, a háború elől kimenekített ukrán óriásrepülőgép is. Alexander Dobrindt belügyminiszter a Bild am Sonntag lapnak nyilatkozva kijelentette, hogy ez a merényletkísérlet a tankönyvi példája annak, hogyan néz ki ma egy hibrid támadás. A miniszter szerint az ilyen akciók közvetlen célja, hogy félelmet keltsenek, aláássák a német emberek biztonságérzetét, és fizikailag is megsemmisítsék a kritikus ellátási láncokat.

Ismeretlen drónok a német laktanyák felett

Alig 48 órával a lipcsei incidens után újabb riasztást kellett elrendelni a német fegyveres erőknél. A Bundeswehr megerősítette, hogy az észak-rajna-vesztfáliai Mechernich melletti katonai bázis felett két olyan ismeretlen repülő eszközt láttak, amelyek lényegesen nagyobbak voltak az átlagos drónoknál.

A mechernichi támaszpont azért számít különösen érzékeny célpontnak, mert az ott dolgozó katonák és technikusok végzik az Ukrajnának átadott Patriot légvédelmi rendszerek karbantartását, és ők képzik ki az ukrán katonákat is. 

A helyzet azonban ennél is szélesebb körű, hiszen az elmúlt hónapokban a Rheinmetall fegyvergyártó üzemei és több északi kikötő felett is megjelentek már hasonló azonosítatlan drónok, amelyek feltehetően felderítési és térképészeti feladatokat láttak el a megbízóik számára.

Bár a német kormányzati tisztségviselők a hivatalos nyilatkozatokban még óvatosan fogalmaznak, a politikai elit és a védelmi bizottság tagjai zárt ajtók mögött és a folyosókon egyértelműen Oroszországra mutogatnak. A német külügyminisztérium belső köreiből származó információk szerint a Kreml napi szinten próbálja megzavarni a németországi politikai folyamatokat, rombolni a demokratikus intézményekbe vetett hitet és mélyíteni a társadalmi ellentéteket.

Sokan arra is felhívják a figyelmet, hogy a megszaporodott szabotázsakciók időzítése közvetlen összefüggésben állhat a közelgő szászországi és mecklenburgi tartományi választásokkal.

Új jogköröket kaphat a hadsereg belföldön

A helyzet tarthatatlanságát látva a berlini kormány úgy döntött, hogy azonnal átírja a nemzetbiztonsági stratégiát. Friedrich Merz német kancellár nemrégiben maga is arról beszélt, hogy a békés, nyugodt évtizedek kora végleg véget ért, és Németországnak meg kell tanulnia együtt élni a folyamatos hibrid nyomással. Első lépésként a belügyminisztérium még ebben a hónapban felállít egy új nemzeti drónvédelmi kutatóközpontot egy kelet-németországi tesztrepülőtéren, hogy kidolgozzák a kritikus gyárak és repülőterek elektronikai és fizikai védelmét.

A legjelentősebb és egyben leginkább vitatott lépés azonban a jogi környezet átalakítása, amely alapjaiban változtatná meg a német hadsereg, a Bundeswehr belföldi szerepét. Alexander Dobrindt bejelentette, hogy

a kormány egy olyan törvénymódosítási javaslaton dolgozik, amely feloldaná a jelenlegi szigorú alkotmányos korlátozásokat. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a hadsereg vészhelyzetben közvetlenül is beavatkozhatna belföldön, és fegyveres erővel lőhetné le a gyanús drónokat a védett zónák felett, ha a rendőrség eszközei már nem elegendőek. 

Ez a döntés hatalmas fordulatot jelent a második világháború utáni német jogtörténetben, de a védelmi minisztérium szerint a civil infrastruktúra elleni merényletkísérletek már nem teszik lehetővé a tétlenséget.