Magyarország új külpolitikai irányt szabott, Oroszország pedig máris megüzente, milyen következményekkel járhat, ha Moszkvát fenyegetésként kezeli Budapest. 

Megérkezett az orosz válasz Magyarország új külpolitikai irányára: 

Moszkva szerint akár az olaj- és gázszállítás is veszélybe kerülhet, miután Budapest hivatalos dokumentumban fenyegetésként azonosította Oroszországot. 

A kijelentést Andrej Kolesznyik, az orosz állami duma védelmi bizottságának tagja tette a gazeta.ru-nak.

Kolesznyik szerint az új magyar álláspont után „kérdésessé válhat” az Oroszországból Magyarországra irányuló energiaszállítás, beleértve az olajat is.

A képviselő úgy vélte, hogy Budapest az Európai Unió nyomására változtatott Oroszországhoz fűződő viszonyán, és szerinte akár Magyarország lehet az első, amely uniós nyomásra önként lemond az orosz energiahordozókról.

A fenyegetésként értelmezhető orosz reakció közvetlenül azután érkezett, hogy kiderült: 

a Magyar Péter miniszterelnök által aláírt, az ENSZ-közgyűlésre készülő magyar delegáció számára készült irányelvek Oroszország magatartását Magyarországra, Európára és a globális rendre nézve is fenyegetésnek nevezik. 

A dokumentum emellett elítéli az orosz katonai agressziót, támogatja Ukrajna szuverenitását és önvédelemhez való jogát, ugyanakkor a diplomáciai rendezést és a tartós békét is sürgeti.

Ez éles váltás az eddigi magyar külpolitikai hangsúlyokhoz képest. Magyar Péter korábban azt ígérte, hogy Magyarország erős szövetségese lesz az Európai Uniónak és a NATO-nak.

A mostani orosz üzenet különösen azért súlyos, mert Magyarország energiaellátásában továbbra is jelentős szerepe van az orosz energiahordozóknak.

Kolesznyik kijelentése ugyan nem jelent hivatalos orosz kormányzati döntést a szállítások leállításáról, de világos politikai jelzés: Moszkvában már összekapcsolják a magyar külpolitikai fordulatot az energiaügyi kapcsolatok jövőjével.