Száz dollár felett áll az olaj ára, újabb dráguláshullám indulhat.

Szaúd-Arábia pénteken biztonsági okokból leállította a Kelet–Nyugati kőolajvezetéket, miután csütörtökön több dróntámadás érte a Rijád és Medina térségében húzódó szakaszokat. A drónokat feltehetően Irakból indították – áll nemzetközi beszámolókban.

A vezeték a gyakorlatilag lezárt Hormuzi–szoros egyetlen érdemi szárazföldi alternatíváját jelentette.

Az 1200 kilométeres, napi 7 millió hordós kapacitású csővezeték Abqaiqból szállítja a nyersolajat a Vörös-tenger partján fekvő Yanbuba, és az Aramco jelentése szerint a szaúdiak az utóbbi időben napi 5 millió hordó körüli mennyiséget tereltek át rajta, miután a Hormuzi-szoroson a tankerforgalom gyakorlatilag megállt. Szaúd-Arábia így elvesztette a tengeri után a szárazföldi olajexport-útvonalát is.

A szaúdi energiaügyi minisztérium pénteki közleménye szerint a vezetéket elővigyázatosságból állították le, a támadások több sérülést okoztak a vezetéken, a helyszínen most biztonsági csapatok dolgoznak a károk felmérésén. Az érintett szakaszon éjszaka műholdas tűzérzékelők tüzeket jeleztek Medinától délre, a támadások szeptember 10-én, csütörtök reggel érték a vezetéket a rijádi és medinai régióban. Az iraki hadsereg szóvivője bejelentette, hogy a kormány vizsgálatot indított, és jogi lépéseket helyezett kilátásba a merényletben érintettek ellen – ez azonban nemigen oldja meg a problémát, hogy Bagdad évek óta nem tudja kordában tartani az iráni hátterű milíciákat a saját területén.

Nincs B-terv

A vezeték kiesése igen rossz időszakban történik, hiszen a Vörös-tenger felőli exportfolyosó másik vége is egyre bizonytalanabb. Az iráni hátterű huti lázadók az elmúlt napokban elfoglalták a Bab-el-Mandeb-szoros bejáratánál fekvő stratégiai szigetet, ami az elmúlt évek legnagyobb területi nyereségük a kulcsfontosságú hajózási útvonal mentén. Korábban már bevették a jemeni Vörös-tengeri Mokha kikötővárost is a szaúdi kormányerőktől. A csoport célkeresztbe helyezte a szaúdi hajókat is, miután Szaúd-Arábia exportja a Hormuzi-szoros lezárása miatt egyre inkább a Vörös-tengerre támaszkodott. Így a Kelet–Nyugati vezeték az olajexport utolsó útvonala volt.

Az olajpiac azonnal reagált

A Brent jegyzése csütörtökön csaknem 110 dollárig szökött az események hatására, majd a minisztériumi közlemény után nagyjából 105 dollár körüli szinten stabilizálódott. Péntekre a Brent 104 dolláron állt, a Reuters által megkérdezett elemző szerint a vezetéktámadás piaci hatása egyelőre inkább érzelmi jellegű, nem feltétlenül jelent alapvető fordulatot.

A hét egészét nézve azonban az árak több mint 8 százalékkal emelkedtek, ami inkább azt jelzi, hogy a piac nem ezt az egyetlen incidenst, hanem a Hormuz–Vörös-tenger tengely egészének összeomlást árazta be.

Minket is jócskán érint

Magyarországot is érinti a szaúdi vezeték kiesése a világpiaci árakon keresztül. A Mol szeptember 8-i közleménye szerint a kőolaj ára 53 százalékkal, az európai dízelé pedig 89 százalékkal magasabb, mint az iráni háború kitörése előtt, a társaság szerinte ezért törékeny a jelenlegi helyzetet. A hazai fizikai ellátás a társaság szerint rövid távon nem veszélyeztetett, mert a Mol jórészt Fekete-tenger felől, horvátországi kikötőn és a Janaf-vezetéken keresztül biztosítja az alternatív szállítmányokat, és energiaimportunk túlnyomó része eleve nem a Közel-Keletről érkezik.

A kockázat inkább az árazásban jelentkezik, hiszen az újabb közel-keleti sokk hatása gyorsan megjelenhet a hazai kutakon. Kérdés, hogy a várhatóan tovább emelkedő árkörnyezetben mennyit jelent majd az autósoknak, a fuvarozóknak, a mezőgazdasági vállalkozóknak a pénteken bejelentett, kizárólag a 150 lóerőnél gyengébb dízelautókra vonatkozó havi 5000 forintos támogatás.