Petr Fiala nem boldog, Donald Tusk nyílt zsarolásra készül, de azért vannak közös pontok is.

Eddig lehetett húzni-halasztani, tovább nem: a Visegrádi Négyek tavaly július óta tartó cseh elnöksége mára kürtölte össze először a V4-es miniszterelnököket.

A mai egyben az első csúcstalálkozó a V4 tavaly őszi gyökeres politikai átalakulása óta is:

Lengyelországban a 2015 óta regnáló konzervatív Jog és Igazságosságot (PiS) egy centrista-liberális-baloldali szivárványkoalíció váltotta Donald Tusk volt miniszterelnök vezetésével, és Robert Fico személyében a szlovák miniszterelnöki bársonyszékben is nagy visszatérőt köszönthetünk. A két szociáldemokrata és egy nemzeti radikális párt koalíciója a 2020-as választást követő három évnyi totális politikai káosznak vetett véget.

Petr Fiala cseh konzervatív miniszterelnök meghívására ma délelőtt 11 óra körül érkezik meg a prágai Liechtenstein-palotába Fico és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki a kegyelmi botrány kitörése és Novák Katalin köztársasági elnök lemondása óta először jár külföldön. A V4 polarizálódásának és V2+2-vé válásának jegyében Fiala és Tusk tegnap este már külön is tárgyaltak. A kétórás találkozót a tervek szerint negyed kettőkor követi közös sajtótájékoztató.

Variációk egyazon csehre

Korábban Petr Fiala még nem volt túl lelkes a V4-csúcs összehívását illetően. A cseh elnökség első félévében a V4-országokban zajló választásokra hivatkozva nem rendeztek csúcstalálkozót, január közepén pedig azt találta mondani a cseh miniszterelnök, hogy „annak kontextusában, ami történik, ahogyan az Európai Tanácsban a tárgyalások zajlanak”, nem lenne logikus összehívni a találkozót. Úgy fogalmazott, hogy a találkozó csak akkor vezethet eredményre, ha teljesülnek bizonyos „előfeltételek”. Ezt az azóta történtek fényében nehéz máshogyan értelmezni, mint hogy a találkozóra csak akkor kerülhet sor, ha az EU megállapodásra jut Ukrajna 50 milliárd eurós támogatási csomagjáról, illetve rendeződik a magyar-svéd viszony annyira, hogy a magyar Országgyűlés ratifikálni tudja Svédország NATO-csatlakozását. 

Az „előfeltételek” teljesülését követően Fiala némileg változtatott nézetein:

már hajlandó volt megszervezni a csúcstalálkozót, csak nem volt túl boldog tőle.

Hétfőn ezért beszólt Robert Ficónak: úgy fogalmazott, hogy a szlovák miniszterelnök legutóbbi, Ukrajnával kapcsolatos nyilatkozatai befolyásolni fogják a V4-csúcsot. Hozzátette, „mindnyájan békét akarunk, ahhoz azonban csak egyetlen út vezet, mégpedig az, hogy meggátoljuk az agresszort céljai elérésében. Nem hátrálunk meg az agresszív háború, a rossz elől, hanem segítséget nyújtunk azoknak, akik az igazságtalan támadás ellen védekeznek”. Világossá tette azt is, hogy nem tudja elfogadni „azt az értelmezést sem, hogy a vitákat az ukránok vagy a nyugati államok gerjesztik. A bűnös az agresszív orosz politika, ez világos”.

Orbán Viktort sem hagyta ki a jóból. „Nem állítom, hogy számomra a legnagyobb öröm találkozni azokkal a kollégákkal, akikkel számos kulcsfontosságú kérdésben tulajdonképpen nem értek egyet.

A magyar és a szlovák kormányfőre gondolok. Mindezek ellenére párbeszédet kell folytatnunk, valakinek ezt is meg kell tennie” – nyilatkozott a cseh miniszterelnök,

aki szerint a találkozóra azért van mégis szükség, mert az EU számára kulcsfontosságú ügyekben meg kell találni az egységet. Mint elmondta, egyszerűbb volna nem beszélni, de akkor „megtörténhetne, hogy az összes uniós támogatást blokkolnák” Ukrajna számára a magyarok és a szlovákok. Azaz a cseh miniszterelnök azért hívta össze a csúcsot, mert belátta: minden véleménykülönbség ellenére károsabb nem beszélni, mint beszélni.

Emellett Fiala és Orbán viszonyát befolyásolja még egy aprócska nüansz is. A Fidesz egyre inkább közeledik az Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsaládjához, világossá tette abbéli szándékát, hogy a júniusi EP-választás után ebben a frakcióban folytassa az európai politizálást. 

Fiala pártja, a Polgári Demokrata Párt (ODS) a lengyel PiS mellett a másik olyan gyenge láncszem az ECR-ban, amely minden valószínűség szerint súlyos mandátumveszteséggel fogja gyengíteni a frakciót.

Fialán tehát nagy a nyomás, hogy megtalálja a hangot leendő szövetségesével – azzal az Orbánnal, aki fölényes EP-választási győzelemre készülő pártjával kompenzálhatja a botladozó cseh és lengyel tagpártok által elveszített mandátumokat.

Fiala a csúcs előtt a cseh sajtónak arról is nyilatkozott, hogy a V4 sorsára nézve döntő jelentőségűnek látja azt. Szerinte ugyanis „lehet, hogy az fog kiderülni, hogy ez a formátum már elvesztette hasznosságát minden más körülményt tekintetbe véve”. Fiala tehát úgy látja, hogy a mostani csúcs akár az utolsó is lehet a V4 történetében.

Tusk úr kését élezi

Fiala minden vészjósló nyilatkozata ellenére

a V4 nagy sorskérdése nem hozzá kötődik – hanem a Tusk-Orbán viszonyhoz.

Bár a lengyel és a magyar miniszterelnököt az Európai Tanács ülésrendje (a tagállami vezetők abban a sorrendben ülnek a tárgyalóban, ahogy a tanácsi soros elnökségeik követik egymást) egymás mellé kényszeríti, hivatalos találkozó Tusk tavaly decemberi hivatalba lépése óta nem történt a két miniszterelnök között. Scheffer Joakim a Hungarian Conservative hasábjain arról írt, hogy „a formátum sikere az elkövetkezendő időszakban nagyban fog függeni attól, hogy hogyan és miben tud együttműködni Donald Tusk és Orbán Viktor”. Ez pedig most, első szűk körű találkozójukon bizonyosan körvonalazódni fog.

Bár a magyar kormány kínosan ügyel arra, hogy az új lengyel kormányt ne sértse meg, Szijjártó Péter és lengyel kollégája, az Északi Áramlat felrobbantásához az USA-nak gratuláló Radosław Sikorski pedig telefonon tárgyaltak is már, Tusk antréja az ügyben minden volt, csak udvarias nem. Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján közölte: az észak-amerikai vezetővel (ismeretlen okból kifolyólag) tárgyaltak Magyarország Ukrajna- és Oroszország-politikájáról is. Erről elmondta: „A NATO-ban és az EU-ban nem lehet helye kétségeknek, ami az orosz-ukrán háborút illeti”, és „holnap, a Visegrádi Csoport találkozóján ezt egyenesen a szemébe mondom” Orbánnak. Tusk saját elmondása szerint nyíltan zsarolni készül: 

Ha valaki a NATO és az EU tagja, annak definíció szerint támogatnia kell Ukrajnát, aki pedig ezt nem érti, az de facto a közösségeinken kívül helyezi magát. Ebben nem lehetnek kompromisszumok, nem lehet kétértelműség. A nyugati világnak szolidaritást kell mutatnia.”

Azt pedig cseh kollégájához hasonlóan a lengyel miniszterelnök is megerősítette, hogy a V4 sorsára nézve döntő jelentőségűnek látja a találkozót. s mikor visszatér Prágából, 

nyíltan el fogom mondani, hogy van-e még értelme a Visegrádi Csoportnak, vagy nincs”,

mert erről sokat el fog árulni majd az, ahogyan a mai tárgyalás folyik.

Tusk a lengyel PAP hírügynökségnek elmondta: a V4 akkor tudta a legtöbbet elérni, amikor minden tagja „erős támogatója volt annak, hogy erősítsük a Nyugat és a demokraták hatalmát”, és nem lát okot arra, hogy a régió országai ne tudnának szolidaritást mutatni azokkal, akik „egy olyan rezsimmel harcolnak, amely nem tiszteli egyetlen közös értékünket sem”.

Ficóra is nehéz órák várnak

Bár Tusk nyilvánvalóan Orbánra feni a fogát, nem számíthat könnyű tárgyalásra a szlovák miniszterelnök sem, aki hétfőn Fialával együtt részt vett Párizsban az Emmanuel Macron által szervezett konferencián Ukrajna további megsegítéséről. Fico a megbeszélést „haditanácsnak” nevezte, ahol beigazolódást nyert, hogy „a Nyugat Ukrajna-stratégiája teljes mértékben kudarcot vallott”, s az ott megtárgyalt gondolatoktól „a hideg futkos” a hátán.

A szlovák miniszterelnök nagy nemzetközi felhördülést okozott a párizsi találkozó utáni szavaival: szerinte a találkozón a légkör 

a háborút támogatja, közben „egy szó sem esett a békéről”, ráadásul „vannak országok, amelyek készek Ukrajnába küldeni saját katonáikat”. (Emmanuel Macron francia elnök ezt nyilatkozatában meg is erősítette.)

Fiala fent említett elítélő nyilatkozata mellett Tusk is arról beszélt, hogy sokkolták a szlovák miniszterelnök szavai. És bár Fico – országa csekély méretére és gazdasági súlyára tekintettel – Orbánnál jóval óvatosabban politizál, az egészen világos, hogy ez a V4-csúcs V2+2 formátumban fog zajlani. A nagy közép-európai Oroszország-politikai dilemma beköltözött a Visegrádi Csoportba, s a romló ukrajnai katonai helyzetet értékelve a vezetőknek meg kell próbálniuk összhangba hozni a két totálisan különböző Ukrajna-stratégiát: a cseh-lengyel-balti-románt, amely Oroszország ellenében, a harctéren kíván megoldást találni az ukrajnai válságra, vagy a kormányzati, illetve elnöki szinteken képviselt magyar-szlovák-bolgár-horvátot, amely Oroszországgal tárgyalva diplomáciai megoldást keres.

Örömteli perceket egyetlen téma szerezhet mindössze a visegrádi vezetőknek: a gazdatüntetések, melyek ügyében az oroszpártizó Fialát leszámítva mind egyetértenek. A Tusk-kormány belpolitikai megfontolásokból nem revideálta a PiS azon politikáját, mellyel igyekezett a lengyel gazdákat védeni az olcsó ukrán dömpingárutól, így ebben az ügyben egyértelmű és határozott magyar-szlovák-lengyel egyetértés van, amely kiváló alapot képezhet az együttműködésre – s valószínűleg nem lesznek áthidalhatatlan vitapontok az illegális bevándorlás ügyében sem.

Forrás:Mandiner