Hamis Twitter-, Facebook- és Instagram-fiókok tucatjairól ír szerdán megjelent tanulmányában a Graphika elemző vállalkozás és az egyesült államokbeli Stanford Egyetem Internet Observatory kutatóintézete. A kutatás szerint a fiókokat egyes közép-ázsiai, valamint közel-keleti országok közvéleményének befolyásolására használták. A profilok forrásországa feltehetőleg az Egyesült Államok.
A tanulmány szerint a hamis profilokkal dolgozó művelet, amelyet az Egyesült Államok kedvező színben való feltüntetése mellett Kína, Oroszország és Irán hiteltelenítésére is használtak, mintegy öt éven keresztül tartott. A kutatókban akkor merült fel a gyanú, hogy egy befolyásoló hálózatról lehet szó, amikor az elmúlt két hónapban a Twitter és a Meta – a Facebook és az Instagram anyavállalata – nagy számban tiltott le a felhasználási feltételek megsértése miatt egymáshoz hasonló fiókokat, és a nyers adatokat a két cég átadta nekik. A kutatóknak a Meta megerősítette, hogy ezeket a fiókokat az Egyesült Államokban regisztrálták, míg a Twitter feltételezett forrásországként szintén az Egyesült Államokat, illetve az Egyesült Királyságot jelölte meg. A fiókokhoz feltöltött profilképeket mesterséges intelligenciával hozták létre, egy alkalommal például egy Puerto Ricó-i színésznő fotójának felhasználásával.
A hamis fiókok közül a legtöbb Közép-Ázsia orosz nyelvű lakosságát célozta meg.
Itt a régióban széles körben használt Telegram üzenetküldőn és a Vkontakte nevű orosz közösségi hálón is jelen voltak a hamis profilok, illetve különböző – a valóságban nem létező – médiavállalkozásokként mutatkozó tartalommegosztókként is feltűntek. Minél szélesebb hallgatóságnak törekedtek hangsúlyozni az Egyesült Államok Közép-Ázsiával fennálló pozitív gazdasági kapcsolatát, segélyprogramjainak hasznát, Kína emberijog-sértéseit (például az ujgur kisebbség helyzete), valamint Oroszország káros birodalmi törekvéseit és háborús bűneit Ukrajnában.
Az iráni, valamint az afganisztáni internethasználókat is intenzíven próbálták befolyásolni; a tematika az iráni kormány aláásásával egészült ki, Afganisztánban pedig a tálib hatalomátvétel előtti időszakban szorgosan posztoltak a Twitteren hivatalos katonai közleménynek látszó bejegyzéseket az afgán hadsereg sikereiről a tálibokkal és az Iszlám Állammal szemben. A tálib hatalomátvételt követően ezek a fiókok átálltak arra, hogy tippeket adjanak az ország elhagyására.
Ez az első alkalom, hogy egy Egyesült Államok mellett állást foglaló, külföldi befolyásolási műveletet a Meta és a Twitter buktat meg
– fogalmazott a New York Timesnak Renée DiResta, a Stanford Internet Observatory kutatásvezetője.
Az, hogy az Egyesült Államok vagy akár az Egyesült Királyság kormányzati szervei hajtották volna végre a lebuktatott – egyébként a csekély elérés miatt alapvetően sikertelen – műveletet, nem egyértelmű, mivel a kormányok részéről hivatalosan nem kommentálták a tanulmányban leírtakat, ahogyan a két érintett közösségimédia-vállalat sem.
Borítókép: Mark Zuckerberg, a Facebook – azóta Meta – amerikai elnök-vezérigazgatója a kongresszus pénzügyi szolgáltatásokat felügyelő házbizottságának meghallgatásán az amerikai törvényhozás washingtoni épületében, a Capitoliumban 2019. október 23-án (Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds)
Forrás:magyarnemzet
