Van jövője a szabad szellemű újságírásnak? Védőtársunk, Kádár György írása.

Úgy látszik, hogy a mostani finn sajtóban nincs már napilap, folyóirat, rádió, televízió, ahol szinte napi szinten ne gyaláznák Magyarországot, vagy Gyurcsány szavaival élve,  ne hazudnának a magyarországi helyzetről „reggel, éjjel meg este”. A téma még a volt Suomalainen Suomi (Finn Finnország), ma Kanava-nevű folyóiratra is rátalált.

Most éppen nem a Gyurcsány-barát Katalin Miklóssy (Helsinki Egyetem, Aleksanteri-instituutti), nem is az írásai alapján hasonszőrű, őskommunista kövületnek tekinthető Heino Nyyssönen (Turkui Egyetem), hanem Janne Virkkunen, a Helsingin Sanomat (HS) volt főszerkesztője írt a bevezető első mondatában olvasható címen egy cikket, amelyben többek között kitér hazánk sajtóviszonyaira is.

A szóban forgó finn napilap (HS), miként a balliberális magyar szócsövek is, függetlennek vallja magát. A lap jelenlegi főszerkesztője, Kaius Niemi, egyébként éppen két napja érkezett haza Wasingtonból, ahol a finn miniszterelnök, Sanna Marin társaságában vett részt a zártkörű Bilderberg-értekezleten. Amint azt Kaius Niemitől az elutazása előtt megtudhattuk, szabad szellemű napilapjának az értekezleten elhangzottakról semmit sem mondhat majd el.

A fenti címen megjelent írásában Virkkunen, miután lefestette a „putyini Oroszország teljes sötétségét” a negyedik bekezdésben máris rátér Munk Veronika és Dull Szabolcs esetére, akik „élő példák” arra, hogy milyen „nehézségeket kell elviselnie a független sajtónak” az „orbáni médiaterror alatt” (szándékosan szó szerint, minden stílustalanságával együtt magyarra fordítva):

„A történet röviden a következő„ – írja a független és szabad szellemű Virkkunen. – „Egy éve egy Orbán iránt lojális üzletember megvette az Index-nevű magyar internetes hírportált, aminek következtében Dull Szabolcs főszerkesztőt elbocsátották. A portál egész szerkesztősége lemondott, és egy új független hírportált alapított Telex néven. Ennek most egy 70 fős szerkesztősége van és a működése csoportos finanszírozásra és más segélyekre támaszkodik. Munk Veronika elbeszélése az általa átéltekről hátborzongató, de ugyanakkor reményt keltő. A független média a mai Magyarországon talán mégsem lehetetlen gondolat.”

„A magyarországi média sorsa, mint olyan szánalmas. Alig 20 éve Magyarországot a sajtószabadság indexe még a 10. helyre sorolta, az Orbán kormányzat idején ez a 92. helyre esett vissza, s az irány ettől (most még mindig csak) lefelé tart. Magyarország persze a médiaszabadságnak nem olyan lábbal tiprója, mint Kína, Oroszország vagy Törökország, de a szólásszabadság helyzete az Európai Unión belül hamar meggyengülhet” – írja Janne Virkkunen, mindezt anélkül, hogy a másik felet meghallgatta volna, vagy hogy a Helsingin Sanomat általában is az ilyen típusú mocskolódó cikkeiben a másik felet néha meghallgatná.

S még tovább menve: az a Janne Virkkunen írja mindezt, akinek a főszerkesztősége idején (1991-2010) se a Helsingin Sanomat, se az YLE nem számoltak be a finn olvasóknak és tv-nézőknek a gyurcsányi rendőrterrorról, de még arról sem, hogy 2006-ban Budapesten több héten keresztül több százezres tüntetősereg volt az utcákon.

Tisztelt Janne Virkkunen!

A Kanavában most megjelent cikke alkalmából hadd ajánljam Önnek figyelmébe annak a minden finn ember által nagyon szeretett karikaturistának, Kari Suomalainennek (1920-1999) az örökérvényű aranymondását, akinek a Helsingin Sanomattól történő felmondását egy szomáliai bevándorlókról készített karikatúrája miatt főszerkesztőként éppen Ön írta alá még 1991-ban. Ez a mondat így szólt:

”Olen mieluummin yksin oikeassa kuin lauman kanssa väärässä” azaz Inkább vállalom egyedül az igazságot, mint hogy egy egész nyájjal együtt hazudjak. Ez a mondat jelmondata lehetne a szabad szellemű sajtónak, de Ön, Önök miatt Kari Suomalainen az utcára került. Kell még többet mondanom Önről?

A magam részéről Ön és az Önökhöz hasonlók miatt nagyon félve gondolok mind a finn mind az európai szabad szellemű sajtó jövőjére.

Kádár György, Vaasa

A Virkkunentól vett idézetek megtalálhatók a Kanava nevű folyóirat 2022/4 számában (40-41. o.).

A Kanava (alapítva 1933), mint a korábbi, hasonló nevű folyóirat, Kanawa (alapítva kb. 1845) is, a fennomán J. V. Snellman-i (1806-1881) elvek alapján működő, nemzeti elkötelezettségű folyóirat.