Geert Wilders váratlan választási győzelmével lesokkolta Európát. A politikus leginkább iszlámellenes nézeteiről volt ismert. Bár hosszú évek óta állandó szereplője volt a holland politikának, a többi párt páriaként kezelte. Ki ő és mi vezetett a sikeréhez?

Geert Wilders meglepetés győzelmet aratott a holland választásokon. A politikusnak 25 évnyi parlamenti képviselőség után sikerült diadalmaskodnia. A Szabadságpárt (PVV) 37 képviselőt küldhet a parlamentbe, ezzel messze megelőzi a második helyen végző baloldali szövetséget – számolt be a BBC.

„A PVV-t nem lehet többé figyelmen kívül hagyni. Kormányozni fogunk” – jelentette ki Wilders. 

A hatvanesztendős politikus pályája jelentős részét a mainstreamen kívül, a holland politikai élet peremén töltötte. 

Hosszú út a győzelemig

Mikor Geert Wilders konzervatív-liberális színekben 1998-ban bejutott a holland parlamentbe, valószínűleg még senki nem gondolta volna, hogy milyen pályát fog befutni. Ezekben az időkben Pim Fortuyn volt a holland jobboldal meghatározó alakja.

A népszerű bevándorlásellenes politikust 2002-ben meggyilkolta egy szélsőbaloldali környezetvédelmi aktivista. Fortuyn halála után Wilders próbálta felvenni a bevándorlásellenes, iszlám-kritikus vonalat. 

2006-ban Wilders megalapította a Szabadságpártot, miután kilépett korábbi mozgalmából. Ekkor már Wilders rendőrségi védelem alatt élt, mivel két évvel korábban elkaptak két iszlamistát, akik a meggyilkolását tervezték.

Ugyanebben az évben Wilders pártja kilenc képviselőt küldhetett a 150 fős holland parlamentbe – írja a Reuters.

2007-ben a politikus sokaknál kiütötte a biztosítékot, miután a Korán betiltását követelte. 

Wilders hosszú éveken át ugyanazt hirdette: csökkenteni kell a nem-európai bevándorlást, és fel kell venni a kesztyűt a radikális iszlámmal. Újra és újra az iszlamista iskolák betiltását követelte, és azt, hogy, aki már Hollandiában él, integrálódjon a társadalomba. 

A holland politikust az európai politikában szélsőségesként kezelték.

2009-ben például a munkáspárti brit belügyminiszter „nem kívánatos személynek” nyilvánította, és megtiltotta neki, hogy belépjen az országba. 

A fordulat

A 2000-es évek európai terrorhulláma ellenére nem sikerült a bevándorlást központi kérdéssé tenni az európai politikában. A fordulatot 2015 hozta el, amikor is több százezer szíriai migráns érkezett Európába. A nyugati kormányok kitárták az ajtókat, de ezt sokan nem támogatták. 

A migrációs válság megerősítette ugyan Wilders pártját, de még nem hozta el a győzelmet. A 2017-es voksolásokon az előzetes felméréseknél rosszabb eredményt ért el a Szabadságpárt.

A Spectator választás utáni elemzése alapján a siker azért maradt el, mert Mark Rutte jobban kampányolt, mint Wilders, így a migrációs politikával kapcsolatos elégedetlenség nem segítette olyan mértékben a Szabadságpártot, mint ahogyan azt sokan várták. 

Időközben Wilders kibővítette a platformját: az iszlámellenes üzenetek mellett erősen euroszkeptikus retorikát vett fel, sőt még 

egy Brexithez hasonló referendumot is megígért. 

Az utóbbi időben Wilders leginkább azért került a nyugati lapok hasábjaira, mert a holland bíróság elítélte őt marokkóiak elleni diszkriminációért.

Magyar kapcsolat

Az elmúlt években Geert Wilders jó kapcsolatot alakított ki a magyar kormánnyal és többször elismerően nyilatkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökről. 

Geert Wilders Magyarország jóbarátja, mindig is tisztelettel közelített hozzánk, magyarokhoz.

A nemzetközi mainstreammel szemben ért és megért minket, pontosan tisztában van az illegális migráció okozta veszélyekkel” – írta Szijjártó Péter külügyminiszter a Szabadságpárt vezetőjéről idén márciusban.

Wildersnek a felesége is magyar származású; a politikus gyakran járt Magyarországon.

Váratlan siker

A 2021-es választásokon Wilders mozgalma 10,79 százalékkal a harmadik helyen végzett, és 17 mandátumot szereztek a 150-ből. Úgy tűnt, lefelé ível a radikális jobboldali politikus pályája.

Két év alatt azonban drámai fordulat következett be. 

Mint korábban a Mandiner is megírta, a legutóbbi holland voksolásokra azután került sor, hogy Mark Rutte, a Hollandiát 2010 óta vezető jobboldali liberális miniszterelnök kormánya idén júliusban lemondott, miután nem tudott dűlőre jutni egy migrációs politikai kérdésben, a háborús konfliktusokból érkezett menekültek családegyesítésének szabályozásában. 

A választási kampány főleg az infláció, valamint a megélhetés biztonságáról szólt. 

A Szabadságpárt ezekben a kérdésekben populista álláspontot képviselt.

Wilders a France 24 cikke szerint enyhített az iszlámmal kapcsolatos retorikáján, bár az üzenete ugyanaz maradt. 

A bevándorlás korlátozása mellett a Szabadságpárt mostani kiáltványa az északi-tengeri olaj- és gázkitermelés fokozását ígérte, illetve a szén- és gázerőművek nyitva tartására szólított fel. Ez minden bizonnyal sok vidéki szavazót megnyert, többek között a gazdákat is.

Így 25 év után Geert Wilders politikai páriából Hollandia miniszterelnöke lehet, amennyiben sikerül neki kormánykoalíciót létrehoznia. 

Forrás:Mandiner