Keresztények, akik hisznek abban, hogy hatással lehetnek a világra

Markáns szemléletformáló víziók mentén újult meg a nemrégiben keresztény agytrösztté alakult Axióma Központ. Földi-Kovács Andrea igazgató arról számolt be a Magyar Nemzetnek adott interjúban, hogy az elemzői tevékenység mellett képzéseken is foglalkoznak bioetikával, a szexualitás céljával vagy éppen identitáskérdésekkel. Olyan káros társadalmi jelenségekre szeretnék felhívni a figyelmet, mint például az internetes pornó terjedése. Ezen kívül a médiatartalmak egyre szélesebb körét – köztük podcastokat, új videós tartalmakat, valamint animációs filmeket is – kínálják a követőiknek.

– Már másfél éve a keresztény értékeket közvetítő Axióma Központnál tevékenykedik. Nem hiányzik a Hír TV, a képernyő és a politikai műsorok jelentette adrenalin?

– A televíziós pályafutásom több mint két évvel ezelőtt lezárult. Ez nem egy félbehagyott időszaka az életemnek, hanem egy teljes, befejezett korszaka. Sokat jelentett nekem a tévézés, hálás vagyok Istennek, hogy megadatott számomra ez a csodálatos lehetőség. Amellett, hogy megelégedéssel tekintek a múltba, nagy terveim vannak a jövőre nézve is.

– A Giró-Szász Áron alapító elnök által négy esztendeje elindított Axióma Központ is láthatóan ambiciózus célkitűzések mentén újult meg a minap és keresztény agytrösztként gyakorlatilag egyfajta pionírként járnak elöl ezen a területen. Pontosan mivel foglalkozik egy keresztény think-tank?

– Egy keresztény agytröszt horizontján – ahogyan ezt Wilfred M. McClay, az amerikai Hillsdale College oktatója az Axiómának adott interjúban kiemelte – az emberi létezés értelmére és értékére vonatkozó alapkérdések húzódnak; éppen ezért a kutatási eredmények és a megfogalmazott válaszok összefüggésben vannak a mai élet összes dilemmájával, az aktuális társadalmi és kulturális kihívásokkal. A szellemi értelemben vett nagy távlatok és az emberközeli, praktikus és gyakorlatias tevékenység a legfőbb jellemzőnk. Az Axióma mint agytröszt olyan kutatásokat folytat, amelyekkel szeretné a magyar közéleti párbeszédet gazdagítani és olyan biblikus értékekből építkező gondolati és közpolitikai alternatívákat felvázolni, melyekkel kapcsolatban ma hiányt látunk a közéleti diskurzusban. A Filemon Norbert irányításával induló kutatási projektjeink azonban csak az egyik ága a központnak. Az alternatívák megteremtésén túl ugyanolyan fontos, hogy egy agytröszt hathatósan juttassa el a mondanivalóját azoknak, akikért dolgozik. Elemzéseink eredményét ezért képzések formájában is kínáljuk, ennek a területnek az irányítását Frivaldszky Edit látja el.

– Kiknek segítenének?

– Ökumenikus hátterű – vagyis felekezetektől független – szervezetként elsősorban az egyházi közösségeknek ezt követően pedig a nemzetünk egészének.

– Milyen témák állnak az Axióma Központ érdeklődésének homlokterében?

– Kiemelt kutatási területeink az etika és szexuáletika, az életvédelem, valamint a keresztény közélet.

– Miket tekintenek a legfontosabb társadalmi és kulturális kihívásoknak?

– Mindent, ami szembe megy a keresztény életelvekkel, valamint az emberi élet és méltóság feltétlen tiszteletével. Úgy látjuk, hogy a hagyományos társadalmat a szexualitás terén érte a legnagyobb kihívás. Ezért kizárólag olyan gondolati és értékrendszer tud rá hathatós választ adni, amely rendelkezik szexuáletikával. A kereszténység ilyen. A mai társadalmi környezetben az egyik konkrét veszélyforrás az internetes pornográfia széles körű elterjedése, amely olyan szétágazó, az élet minden területére kiható fenyegetettséget hordoz, aminek máig sokan nincsenek tudatában.

– Pedig az interneten forgó tartalmak egy jelentős része pornográf jellegű. Valóban olyan veszélyesek az ilyen képek és videók?

– Az egyik legjelentősebb hatása a pornográfiának az, hogy szexuális felvilágosításként funkcionál. Egy angol felmérés szerint a 11–16 éves fiúk 44 százaléka azt mondta, hogy a pornó ötleteket adott nekik a szexuális viselkedéshez, egy svéd tanulmány szerint pedig a fiúk 60 százaléka akarta kipróbálni, amit a videókban látott. Miért gond ez? A videók közel 90 százaléka tartalmaz erőszakos elemeket. Vagyis a pornó normalizálja az erőszakot. A legelterjedtebb nézet, hogy csak a túlzott mértékű pornófogyasztás káros. Fontos azonban leszögezni, hogy a pornónak nincs elfogadható formája, ezért nem értek egyet a felnőttfilm megjelöléssel sem. A pornó 18 év felett is súlyos függőséghez vezethet, válásokat eredményezhet, a nagykorúak szexualitását is károsan befolyásolja. Egy felmérésben a válaszadók 46 százaléka kezdett el olyan pornót nézni, ami korábban nem érdekelte őket vagy undorodtak tőle. A dopaminszint fenntartása miatt újdonságot kell keresniük, köztük sokszor egyre extrémebb videókat. Az internetes pornográfia széles körű elterjedtsége miatt mára az első számú mentálhigiénés problémaforrás. Különösen igaz ez a 18 év alatti korosztályra, ahol megküzdési stratégiává, a szorongásoldás elsődleges eszközévé lépett elő. Az internetes pornó pedig sajnos képes súlyos krízisekhez vezető, mély pszichológiai sérüléseket okozni, éppen ezért fel kell venni ellene a harcot.

– Ami szinte lehetetlen küldetés…

– A tudatosságnövelés és az ehhez kapcsolódó szemléletformálás viszont lehetséges, s ezen dolgozunk a jelenleg is futó PorNo elnevezésű képzésünkön. Kapcsolatban állunk olyan szervezetekkel, amelyek külföldön sikeres kampányokat folytattak a témában. Az USA-beli Exodus Cry a dokumentumfilmes projektjével elérte, hogy Amerikában szövetségi szinten gondolkodjanak az internetes pornó szabályozásáról. Ennek eredményeként Utah államból már ki is vonult a Porn Hub nevű szolgáltató. Az egyesült királyságbeli jótékonysági szervezet, a Naked Truth Project recovery modellje inspirálta például azt a pornófüggőségből való helyreállást segítő magyar nyelvű programunkat, melyen Újlaki-Győri Anna dolgozik, aki a nyár folyamán csatlakozott mentálhigiénés szakemberként a csapathoz.

– Egy másik interjúban komoly társadalmi kihívásként említette az abortusz liberalizációját is, ugyanakkor hazánkban jelentősen csökkent a művi terhességmegszakítások száma az elmúlt évtizedben.

– Valóban csökkent, de még így is napi 60 abortuszt végeznek, vagyis évente több mint 20 ezer gyermek nem születik meg emiatt. Ha az élet a fogantatástól kezdődik, és minden embert megillet az élethez való jog, akkor józan ésszel könnyen belátható, hogy az életvédelem, ma kiemelten fontos emberi jogi kérdés. A megfogant, de valamilyen oknál fogva veszélyeztetett magzati élet a legkiszolgáltatottabb, és mint ilyen, védendő. Hamarosan indul a ProLife képzésünk, ahol minderről mélységében hallhatnak majd az érdeklődők.

– Említette, hogy elsősorban a keresztény közösségeket tekintik célcsoportjuknak. Ugyanakkor azt gondolná az ember, hogy a hívők önökhöz hasonlóan gondolkodnak a felvázolt témákban.

– Tudom, hogy furcsán hangzik, de ma egyáltalán nem magától értetődő, hogy egy keresztény hívő valóban keresztény módon gondolkodik és cselekszik. A Barna Group egy USA-beli kutatásuk kapcsán felhívta a figyelmet: a magukat kereszténynek valló embereknek mindössze 4–9 százaléka hozza meg a döntéseit a krisztusi világnézet alapján.

– Egyes népszerű nézetek szerint abból adódóan, hogy az európai civilizáció a kereszténységben gyökerezik, az intézményesített egyház és az egyéni szinten gyakorolt hitélet nélkül is a keresztény paradigmában maradunk.

– Ez az álláspont azt a naiv feltételezést is magában hordozza, hogy az igazság és a „jó” emberi beavatkozás nélkül, magától valósul meg a világban. Márpedig ez az attitűd a kereszténység kiüresedéséhez vezet, aminek sajnos sokan alábecsülik a veszélyeit. Egyik jövőbeni nemzetközi szövetségesünk és partnerünk, az ADF International stratégiai igazgatója, Sophia Kuby épp erre, a nyugati világ átfogó kereszténytelenítésére figyelmeztetett az Axióma Központ november 14-i megnyitóján. A Krisztus nélküli kereszténység egy ideig még kitarthat, de elkerülhetetlenül összeomlik.

– A Hír Tv-nek adott minapi interjúban említette, hogy ön felnőttként tért meg. Mivel a személyes élmények különösen erős inspirációt jelenthetnek mások számára, megosztaná, hogy ez miként történt?

– Nem vallásos családból jövök, gyermekkoromban nem nevelkedtem keresztény hitben. Viszont 13-14 évesen – abban az időszakban, amikor az ember lázasan keresi a választ az élet nagy kérdéseire – hirtelen indíttatásból, a szüleimnek sem szólva, elmentem egy közeli plébániára és beiratkoztam hittanoktatásra. Egy kis létszámú, de annál élőbb hitű karizmatikus közösségbe jártam. Megtérésem után és az azóta eltelt időszakban is megtapasztaltam, hogy a kereszténység rendkívül pozitív hírt hoz a világnak, valódi válaszokat kínál a legfontosabb létkérdésekre. A személyes meggyőződésem is az, hogy a kereszténység olyan alapelvekkel rendelkezik, amelyek valóban csodálatra méltóak, és belőlük kiindulva hitelesen tudunk beszélni nemcsak a hitünkről, hanem arról is, hogy mi teszi az életünket valóban, hosszú távon jóvá.

– A képzések és előadások mellett a médiatartalmak előállítása is szerves része az Axióma Központ tevékenységének. Milyen műsorokra, milyen felületeken számíthatnak a követőik?

– Az Axioma.hu-n egy megújított, keresztény közéleti portál is elindult november végén, Bakos Marcell főszerkesztésével. A portál továbbra is rendszeresen jelentkezik a már védjegyévé vált animációs videókkal, hála Pénzes Bencének, az Axióma art direktorának és csapatának, de összességében blogosabb jelleget ölt, hosszabb írásokkal. Jómagam a Carpe Deum nevű műsort vezetem majd, amely a Hír TV-n korábban futott Credo szellemi örökségét viszi tovább és amely az Axioma.hu mellett a YouTube-csatornánkon is elérhető lesz.

– Kik jegyzik majd a blog jellegű tartalmakat? Ismertebb szerzőkkel is együttműködnek?

– Igen, több neves szerzőt is felkértünk, így például Czopf Áron eszmetörténész vagy Vágvölgyi Gergely, a Mandiner publicistájának írásai is rendszeresen megjelennek majd az Axioma.hu-n.

– Az Axióma podcastból már több adás is megjelent. Milyenek az eddigi visszajelzések?

– A podcastokban – melyeket Tóth Krisztián műsorvezető kollégánk szerkeszt – igyekszünk olyan közéleti aktualitásokkal foglalkozni, amelyek a közönséget is érdekelhetik, s az eddigi részek szerencsére jól rezonáltak a hallgatóinkkal. Több adás is kiemelkedő népszerűségnek örvendett, így például a Barbie című filmről és az abban taglalt megosztó témákról készített podcast, valamint a Hodász András coming outját és kiugrását tárgyaló epizód.

– Az előbb könyvkiadási terveket is említett, erről elárulna valami közelebbit?

– Sikerült megállapodnunk Carl Trueman „A modern én felemelkedése és diadala” című művének kiadójával, így hamarosan az Axióma és a Budapesti Kortárs Keresztény Intézet közös gondozásában, magyarul jelenik meg ez a nagyszerű kötet.

Forrás:Magyar Nemzet, Borítókép: Földi-Kovács Andrea (Fotó: Bach Máté)