A T/6064. számú törvényjavaslat a Törvényalkotási Bizottság elé került. A törvényjavaslat célja a digitális szolgáltatásokról szóló EU-s törvény (DSA) átültetése, amely alapján a legnépszerűbb internetes platformok 2024. február 17-től nagyrészt az Európai Bizottságnak és kisebb részben jellemzően Írország és Hollandia hatóságainak felügyelete alá kerülnek. Magyarország a továbbiakban szűkebb körben gyakorolhat szuverenitást a területére irányuló online közvetítő szolgáltatások felett, de a magyarországi felhasználói fiókok túlnyomó részét kitevő külföldi online platformok esetében ez csak akkor lehetséges, ha a DSA-t átültető magyar törvény arról külön rendelkezik. Ez tehát az utolsó pillanat, az utolsó védvonal, az utolsó implementációs eszköz.
Pár ilyen pillanat már elment. Nincsen több. A Pesti Srácok youtube-fiókjának törlése világossá teszi, mi a tét. Elengedhetetlenül szükséges, hogy ez a T/6064. számú törvényjavaslat, az utolsó eszköz, amit Magyarország a DSA után még tehet, most egészüljön ki és rendelkezzen az alábbiakról is:
- Az elérhető és tisztességes jogorvoslathoz való jog biztosítása érdekében az internetes közvetítő szolgáltatásokat igénybe vevő magyar emberek és kisvállalkozások jogvita esetén 2024. február 17. után is a magyar bíróságokhoz fordulhassanak, magyar nyelven, a magyar eljárási szabályok szerint. Eddig is éppen az érdemi jogorvoslat lehetősége volt a sérelmet szenvedettek legnagyobb nehézsége, most pedig ezt vennék el tőlük és vinnék külföldre végleg.
- A szolgáltatások magyarországi igénybe vevői magyar bíróság előtt követelhessenek sérelemdíjat a DSA-t megsértve velük tisztességtelenül bánó internetes közvetítő szolgáltatóktól. A sérelemdíj visszatartó ereje biztosítsa, hogy a magyarokat a digitális térben nem kezelhetik másodrendű európaiként.
- Az internetes közvetítő szolgáltatók ne korlátozhassák önkényesen a magyar sajtószabadságot, a politikai vélemény vagy vallási meggyőződés online platformokon történő kinyilvánítását, amennyiben az jogszerű módon történik. Ha ezt mégis megteszik a döntésük ellen a szolgáltatás igénybe vevői magyar bíróság előtt kereshessenek jogorvoslatot.
- A magyar fogyasztók, civil szervezetek, sajtótermékek, kis- és középvállalkozások egyszerűen fordulhassanak bírósághoz, a velük szemben erőfölényben lévő internetes közvetítő szolgáltatások rájuk ne gyakorolhassanak tisztességtelen nyomást a perköltségek áthárításával és a bizonyítás ellehetetlenítésével.
- Bár a DSA megsértése miatti hatósági eljárások 2024. február 17. után a legnépszerűbb platformok tekintetében kikerülnek Magyarország szuverenitása alól, de a továbbra is magyar joghatóság alá tartozó hatósági ügyekben (pl. fogyasztóvédelmi ügyek) bejelentést tevő magyarországi természetes és jogi személyek rendelkezzenek ügyféli jogállással.
Mi a tét?
Amennyiben a fenti módosításokkal nem egészülne ki a T/6064. számú törvényjavaslat, akkor Magyarország online szuverenitása elveszne 2024. február 17-től, mivel a magyar hatóságok és bíróságok a továbbiakban nem járhatnak el.
Itt az utolsó pillanat: Magyarország terjessze ki a szuverenitását az internetes közvetítő szolgáltatások igénybevételével kapcsolatban minden olyan területre, amit a DSA nem vont az Európai Unió hatáskörébe. Ez a minimum.
Valójában ezen túlmenően többek között szükséges lenne a jövőben a magyarországi személyes ügyfélszolgálat fenntartásának kötelezővé tétele, ahogy az a telekommunikációs és közműszolgáltató cégek számára már jelenleg is kötelező.
A digitális gazdaság megváltozott viszonyaira tekintettel indokolt lenne a fogyasztóvédelmi jog újragondolása is, hogy az megvédje a magyar kis- és középvállalkozásokat a velük szemben nyomasztó erőfölényben lévő globális internetes szolgáltatóktól. Ma ügyfeleik felelősségre vonhatnak a fogyasztóvédelmi szabályok alapján pl. egy zöldséget árusító kisboltot, egy falusi postát vagy a mesterembereket, ők azonban nem minősülnek fogyasztónak és ezért a felfoghatatlanul tőkeerős globális vállalatok bármit megtehetnek velük szemben.
A sajtótermékek differenciált jogi védelme is ordítóan szükséges, hogy az online sajtószabadság teljes mértékben érvényesülhessen. Ne fordulhasson elő pl., hogy magyar sajtótermékeket tüntetnek el az internetes közvetítő szolgáltatók közérdeklődésre számot tartó újságírói tudósítások miatt úgy, hogy ezt még indokolni sem hajlandók. Különösen ne tehessék ezt automatikus döntéseket hozó mesterségesintelligencia-algoritmusok.
Indokolt a tisztességtelen általános szerződési feltételekre vonatkozó szigorúbb jogszabályok megalkotása és az, hogy ha magyar bíróság bármelyik internetes közvetítő szolgáltatás bármelyik feltételét jogsértőnek találja, azt többet egyik magyarországi felhasználóval szemben se lehessen alkalmazni.
Végül elengedhetetlen a szülői felügyeleti jog online térben való kiterjesztése. A magyar szülők előjoggal rendelkezhessenek afelett, hogy az internetes közvetítő szolgáltatók milyen tartalmat jelenítenek meg gyermekeik számára. A gyermek neveléséről az online térben is a szülő dönthessen.
Ha ez a hajó elmegy, nagyon sok minden elmegy, ami a digitális szuverenitást jelenti.
Dr. Tóth Máté
Védett Társadalom Alapítvány Budapest Bizottság elnöke