A most bemutatott dokumentumokból megtudhatjuk a Szovjetunió első reakcióját az Egyesült Államok 35. elnökének meggyilkolására. Emellett egy regénybe illő, Hruscsov és Kennedy közötti titkos politikai kapcsolatra is fény derül a jelentésekből.

Az Egyesült Államok a Kennedy-gyilkosság után azonnal a Szovjetuniót okolta, azonban a most nyilvánosságra hozott egykori dokumentumok új színben mutatják be a szovjet vezető, Nyikita Hruscsov és az amerikai elnök kapcsolatát. 

A Rosszija1 orosz állami televízió mutatta be azokat a dokumentumokat, amelyek eddig „szigorúan titkos” jelzéssel pihentek a levéltárban. Ezeket hatvan évvel ezelőtt kizárólag a Szovjetunió vezetői számára küldte el a washingtoni nagykövet, Anatolij Dobrinyin, csak a katonai hírszerzés legmagasabb rangú tisztjei dekódolhatták őket, és szinte a texasi drámai események alakulásával egy időben olvasták fel Moszkvában, abban a szobában, ahol a legfelsőbb szovjet vezetés összegyűlt a hírek hallatán.

Később egy futár újabb sürgős táviratot juttatott el Dobrinyintől a Központi Bizottság tagjaihoz. 

„Kennedy halálával kapcsolatban szükséges lenne részvétet nyilvánítani Hruscsov és Brezsnyev nevében az új elnöknek, Johnsonnak és Kennedy feleségének” – fogalmazott a küldeményben Dobrinyin.

Hruscsov nemcsak levélben fejezte ki részvétét, hanem feleségével személyesen is ellátogatott az amerikai nagykövetségre. A nagyköveti rezidenciáról távozva az újságírók könnyeket vettek észre Nina Hruscseva szemében. Az is kiderült, hogy Hruscsov felesége személyes levelet küldött Jacqueline Kennedynek. 

Megdöbbenve férje – az Amerikai Egyesült Államok elnöke, John F. Kennedy – tragikus halála miatt, kérem, fogadja őszinte részvétemet és együttérzésemet Önnek és egész családjának ebben a szomorú órában

 – állt a levélben.

Titkos levelek kerültek elő

A két nagyhatalom vezetője több mint két éven át titokban leveleztek a KGB-ben dolgozó Georgij Bolcsakov és Kennedy sajtótitkára, Pierre Salinger révén. Az újságpapírba csomagolt levélváltásra egy New York-i szállodai szobában került sor. A legelső titkos üzenetben, amelyet Hruscsov 1961. szeptember 29-én küldött Kennedynek, a világ jelenlegi bizonytalan állapotát Noé bárkájához hasonlította, ahol a tiszta és tisztátalan állatok egyaránt menedéket találtak.

A Rosszija1 tudósítása szerint Kennedy elnök meglehetősen bizalmatlan volt a külügyminisztériummal, a hadsereggel és a CIA-val szemben, ezért egy nem hivatalos csatornán keresztül titkos levelezést folytatott Hruscsovval. Mindketten személyesen élték át a második világháború borzalmait, és felismerték az egyetemes nukleáris megsemmisítés veszélyeit, keresték a tárgyalási lehetőséget.

1963. június 10-én az amerikai elnök a washingtoni egyetemen tartott híres „békebeszédében” a hallgatókhoz szólt, és a hidegháború befejezését javasolta.

„Gondoljuk át a Szovjetunióval szembeni hozzáállásunkat” – hangsúlyozta J. F. Kennedy. Szónoklatában az elnök a Szovjetunió második világháborúban elszenvedett veszteségeire utalva elmondta: „Egyetlen nemzet sem szenvedett többet, mint a Szovjetunió a második világháború során. Legalább húszmillióan vesztették életüket.”

Hruscsov ezután azonnal reagált az amerikai vezető beszédére a központi szovjet sajtó hasábjain.

Kennedy elnök beszédében megjelenik annak megértése, hogy a fegyverkezési verseny, a hatalmas mennyiségű atomfegyverek felhalmozása következtében a világot, beleértve az Amerikai Egyesült Államokat is, valódi veszély fenyegeti. Helyesen mondja, hogy a jelenlegi körülmények között értelmetlen egy világháború, mivel az óhatatlanul hatalmas emberi áldozatokkal járna.

A magányos gyilkos

A gyilkosságot követően újabb kódolt távirat érkezett Dobrynintől, váratlan fordulatról számolt be az ügyben. Őrizetbe vették a 24 éves volt tengerészgyalogos Lee Harvey Oswaldot. Az amerikai sajtó orosz nyomra mutatott rá az életrajzában, amit a nagykövet meg is erősített.

„A nagykövetség konzuli osztályának ellenőrzése megállapította, hogy Oswald valóban több évig Minszkben élt, ahol feleségül vette az 1941-ben született Marina Ivanovna Prusakova szovjet állampolgárt.”

Hruscsov négy nappal azután kapta meg a Kennedy-gyilkosságot vizsgáló elnöki vizsgálóbizottság jelentésének másolatát, hogy maga a jelentés Johnson elnök asztalára került. A szovjet vezető nem fogadta el a hivatalos verziót. Drew Pironnak, a befolyásos amerikai Washington Carousel című kiadvány rovatvezetőjének még 1964 májusában adott interjújában kifejtette, hogy miért:

Lehetetlen, hogy egy ilyen bűncselekményt egyedül kövessenek el. Ez túl bonyolult bűncselekmény Lee Oswald értelmi képességeinek. Egy egész csoport dolgozott ezen, egy speciálisan kiagyalt terv szerint.

A szovjet vezető hozzátette, hogy véleménye szerint „Kennedy lényegében ellenségei áldozatává vált. És ahogy nekem tűnik, Warren (az ügy vizsgálatára alapított bizottság vezetője – a szerk.) ezt nem fogja tudni kivizsgálni”.

Az Anasztasz Mikoján örmény származású szovjet politikus vezette gyászoló küldöttség az Egyesült Államokba repült. Megrendítő találkozóra került sor Kennedy özvegyével, Jacqueline-nel. Mikoján egy rejtjelezett táviratban részletesen leírta a történteket. 

Jacqueline Kennedy nagy átéléssel és alig visszafojtott zokogással mondta: »Biztos vagyok benne, hogy Hruscsov elnök és a férjem sikerrel járhattak volna a béke keresésében, és törekedtek is rá. Most önöknek kell folytatniuk ezt a törekvést, és végig kell vinniük«

– hangsúlyozta Mikoján.

A Warren-bizottság, amelyben a Kennedy által kirúgott Allen Dulles, a CIA mindenható volt igazgatója is helyet kapott, egy éven át vizsgálta az évszázad leghírhedtebb bűntényét. A bizottság végső ítélete senkit sem lepett meg. Állítólag a hihetetlenül nehéz bűncselekményt egy magányos merénylő követte el.

A Rosszija1 dokumentum riportja utalt arra, hogy a mai napig több mint tízezer jelentés, feljegyzés és dokumentum van zárolva a Kennedy-gyilkossági ügyből az Egyesült Államokban.

Forrás:Magyar Nemzet