Meglepően vészterhes légkör fogadta Olaf Scholzot Marburgban, a nyolcvanezres kisvárosban. A német választópolgárok a háború eszkalációjának egyre nagyobb veszélye miatt voltak különösen feldúltak. A rendelkezésükre álló 90 percben jóformán csak ebben a témában faggatták a nehéz helyzetben levő kancellárt, aki próbálta állni a sarat.

Olaf Scholz azzal a céllal, hogy „közelebb hozza” politikát az emberekhez, minden szövetségi államban kancellári megbeszéléseket tart. Csütörtökön Marburg volt a sorozat ötödik állomása. A kancellári látogatást több százan használták fel arra, hogy tiltakozzanak a kormány milliárdos nagyságrendű katonai kiadásai ellen. A diákok azt követelték, hogy a pénzt inkább az oktatásra költsék. A „Nem a háborúra” szövetség az Oroszországgal folytatott béketárgyalások mellett demonstrált. A tüntetés békés maradt, ahogy több kisebb oroszbarát csoport tüntetése is. A szélsőbaloldali Die Linke szimpatizánsai a főpályaudvaron gyülekeztek, egyik transzparensükön stílszerűen az „osztályharc” felirat volt olvasható.

A kancellárnak 150 ember 90 perc alatt 20 kérdést tehetett fel.

A helyszínen a tudósítások szerint nagy volt a nyugtalanság, többen is kifejezték aggodalmukat a háborús veszély miatt.

„Attól tartok, hogy Oroszország megtámadja Németországot” – mondta például egy pedagógus.

Az emberek meglehetősen szkeptikusak voltak az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokkal kapcsolatban, amit „Moszkva provokációként értelmezhet”. Elmondásuk szerint, amióta Németország úgy döntött, hogy harckocsikat is szállít, egyre borúsabban látják a helyzetet.

Egy idősebb úr megkérdezte a kancellárt, hogy mitől olyan biztos abban, hogy a tankszállítások nem vezetnének eszkalációhoz.

„Nem lenne jobb, ha párbeszédet keresnénk?”

– tette hozzá halkan.

Scholz erre így válaszolt: „Egy háború a NATO és Oroszország között szörnyű lenne.” Hozzátette: „Mindent meg kell tennünk, hogy megakadályozzuk az eszkalációt.” A további fegyverszállításokra vonatkozó kérdésre azt mondta: „Amikor egyesek azt harsogják, hogy »Menj előre«, én azt mondom: »Nem ez a helyes út«”.

Erre nagy tapsot kapott.

A Die Welt tudósítója igyekezett szemléltetni, hogy mennyire eluralta a háború témája a gyűlést. „A 150 polgárt nem érdekli az energiaárak emelkedése. Az sem, hogy lesz-e elegendő gáz, áram vagy megújuló forrásokból származó energia most vagy jövő télen. (…) Nem akarnak tudni semmit az inflációról, sem arról, meddig mehet még ilyen jól a gazdaságnak, és hogy biztos-e a munkahelyük.” Az életszínvonal helyett mostanság csak az érzésük szerint a létüket fenyegető dolgokra tudnak koncentrálni.

Olyannyira, hogy nem kérdezték a kancellárt a Kielből Hamburgba tartó vonaton nemrégiben elkövetett halálos késes támadás következményeiről, ahogy a Castrop-Rauxelben feltételezhetően meghiúsított mérgezéses támadásról sem. Egyre csak azt akarták megtudni Scholztól, mit tesz annak érdekében, hogy Németországban ne legyen háború.

Az egyik résztvevő az iránt érdeklődött, hogy a kancellár szerint a NATO keleti terjeszkedése nem jelent-e „elfogadhatatlan kényszert” Oroszország számára.

„Elmentem Kijevbe, utána pedig Moszkvába, mindkét városban elmondtam, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása most tényleg nincs napirenden, erre nem kerülhet sor az előttünk álló 30–40 évben”

– mondta.

„Minek kell történnie ahhoz, hogy a háború véget érjen?” – érdeklődött egy fiatal nő. A kancellár csak akkor lát lehetőséget az ukrajnai háború befejezéséről szóló tárgyalásokra, ha Oroszország kinyilvánítja, hogy hajlandó kivonni csapatait a megszállt területekről. Ez nyithatná meg a megegyezés lehetőségét. „De ehhez még dolgoznunk kell egy kicsit” – jegyezte meg Scholz.

Majd Putyinnal kapcsolatban kijelentette, nem érdekli, hogy ki hogyan vélekedik erről, „én továbbra is beszélni fogok vele”.

Forrás:Híradó.hu