Az elképzelések szerint a világ legnagyobb vagyonkezelője, a BlackRock segítene kidolgozni Ukrajna háború utáni gazdasági helyreállításának stratégiáját. 

A The New York Times részletes beszámolója szerint az amerikai és az ukrán fél egy olyan nagyszabású terven dolgozik, amely akár 800 milliárd dolláros beruházást is megcélozhat. 

A lap szerint tavaly december közepén, miközben az orosz–ukrán háború lezárásáról szóló egyeztetések felgyorsultak, ukrán tisztviselők egy csoportja New Yorkba utazott, hogy a BlackRock vezetőivel tárgyaljon.

Az egyeztetés egy olyan béketerv része volt, amelyet Kijev és Washington közösen készített elő. Ennek egyik központi eleme az az újjáépítési koncepció, amelyet Volodimir Zelenszkij 800 milliárd dolláros „jóléti tervként” emlegetett. A The New York Times szerint a BlackRock bevonása indította el azt a munkát, amely a lehetséges finanszírozási források és befektetési területek feltérképezésére irányul. 

A BlackRock szerepvállalása azonban már a kezdetektől komoly kérdéseket vetett fel Kijevben és több európai fővárosban is. A lap szerint európai és ukrán tisztviselők egy része kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a cég képes lenne-e ténylegesen mozgósítani az elképzelt nagyságrendű tőkét. Volt, aki attól tartott, hogy a BlackRock megjelenése éppen elriasztja a potenciális befektetőket.

Ezek a kételyek nem alaptalanok. A The New York Times által látott belső prezentációk szerint a BlackRock már a háború korábbi szakaszában is megpróbált forrásokat bevonni Ukrajna újjáépítésére. 

Egy 2023 áprilisi dokumentum még 50–80 milliárd dollár mozgósításával számolt, egy évvel később azonban ez az összeg 15–30 milliárdra csökkent. A projektet végül 2025 közepén felfüggesztették.

Európai és ukrán tisztviselők szerint a kudarc egyik oka az volt, hogy Európában attól tartottak, az állami források egy magánkézben lévő amerikai alapba kerülhetnek. Mivel Ukrajna újjáépítésének finanszírozásában várhatóan Európa viselné a legnagyobb terhet, ezek az aggodalmak most újra felszínre kerülhetnek. 

A jelenlegi tárgyalásokban a BlackRock egyelőre tanácsadói szerepet tölt be, díjazás nélkül. Nem világos azonban, hogy ez a mandátum a későbbiekben bővül-e, különösen akkor, ha megszületik a békemegállapodás. A lap szerint a vagyonkezelő bevonása erősítette azt a benyomást, hogy a Trump-adminisztráció az ukrán újjáépítést elsősorban üzleti lehetőségként kezeli.

A cikk felidézi, hogy Donald Trump korábban olyan megállapodást is szorgalmazott, amely amerikai részesedést biztosított volna Ukrajna ásványkincseiből.

A béketárgyalások fő amerikai tárgyalói között pedig ingatlanfejlesztők is feltűntek, köztük Trump bizalmasa, Steve Witkoff, valamint veje, Jared Kushner. A tárgyalásokon a BlackRock vezérigazgatója, Larry Fink is részt vett. A béketerv jelenlegi változata amerikai befektetési lehetőségek egész sorát vázolja fel, és szabadkereskedelmi megállapodást is kilátásba helyez. 

Trump a lap szerint a Zelenszkijjel folytatott tárgyalások során úgy fogalmazott: 

Jelentős vagyon szerezhető belőle.

Az ukrán vezetés gyakran hasonlítja az újjáépítési elképzeléseket a Marshall-tervhez, amely a második világháború után segítette Európa talpra állását. A The New York Times azonban rámutat: a történelmi párhuzam sántít, hiszen míg a Marshall-tervet az amerikai kormány vezette, Ukrajna esetében egy magáncég kerülhetne kulcsszerepbe. Ez a lehetőség átláthatósági és összeférhetetlenségi aggályokat is felvetett.

Több európai tisztviselő attól tart, hogy a BlackRock jelenléte azt jelzi: Washington háttérbe szorítaná Európát a háború utáni tervezés során. Különösen érzékeny kérdés a mintegy 250 milliárd dollárnyi, Európában befagyasztott orosz vagyon sorsa, amelyet egyes tervezetek szerint az újjáépítésre fordítanának. A lap szerint két európai tisztviselő is úgy nyilatkozott, heves ellenállásra számítanának, ha ezeknek az eszközöknek az irányítása egy amerikai vezetésű alaphoz kerülne.