Így válaszolt azokra a kérdésekre, amelyek Moszkva balti államok elleni katonai erő alkalmazásának kilátásait érintették.

„Nagyon alaposan tanulmányoztam a hírszerzési adatokat. Oroszország nem keresi a konfliktust” 

– idézi szavait a Financial Times című lap.

Grynkewich véleménye szerint Moszkvában „megértik a »védelmi szövetség« kifejezést, és tudatában vannak annak, hogy a NATO-nak számos »aszimmetrikus előnye« van”. 

A Politico adatai szerint ugyanazon az eseményen a német fegyveres erők altábornagya és hadsereg-felügyelője Christian Freuding éppen ellenkezőleg azt állítja, hogy a NATO-n belül „széles körű konszenzus” van arról, hogy 2030 előtt konfliktus alakulhat ki Oroszországgal.

„2029 nem német ütemterv. Ez a NATO-val egyeztetett hírszerzési adat” 

– jelentette ki, és azt a véleményét is kifejtette, hogy „Oroszország korábban is lépéseket tehet”.

Alekszandr Stubb finn elnök június 7-én kijelentette, hogy nem hisz az Oroszország szövetség elleni támadási szándékaira vonatkozó állításokban. Szerinte Oroszország továbbra is „próbára fogja tenni a NATO-országokat”, de konfliktus nem lesz.

A NATO-ban többször is szóba kerültek az Oroszországgal való esetleges konfliktus miatti aggodalmak. A szövetség főtitkára, Mark Rutte arra szólította fel a NATO-tagállamokat, hogy „ne legyenek naivak” a Moszkvából érkező fenyegetéssel kapcsolatban. Korábban azzal is fenyegetett, hogy néhány év múlva az európaiaknak oroszul kell tanulniuk, ha a kormányok nem növelik a védelmi kiadásokat.