Az európai vezetők körében egyre erősebben jelenik meg az a vélemény, hogy az ukrajnai háború lezárásához előbb-utóbb közvetlen egyeztetésekre lesz szükség Oroszországgal. A Financial Times információi szerint az uniós külügyminiszterek a jövő héten Cipruson tartandó találkozójukon már olyan lehetséges személyekről tárgyalnak, akik Brüsszel képviseletében kapcsolatot tarthatnának Moszkvával.

A lehetséges közvetítők között szerepel Mario Draghi volt olasz miniszterelnök, valamint Angela Merkel korábbi német kancellár neve is. A lap szerint az amerikai adminisztráció jelezte az európai vezetőknek: Washington nem ellenzi, hogy Brüsszel párhuzamos tárgyalásokat folytasson Oroszországgal az amerikai–orosz egyeztetések mellett. Ez jelentős változás lehet az elmúlt évek politikájához képest, amikor a nyugati országok elsősorban a katonai támogatásra helyezték a hangsúlyt.

Brüsszel keresi a megfelelő embert

A Financial Times-nak nyilatkozó ukrán tisztviselő szerint Volodimir Zelenszkij olyan politikust látna szívesen a tárgyalások élén, mint Mario Draghi, vagy egy erős európai vezetőt. A kérdés várhatóan szóba kerül a francia, német és brit vezetőkkel folytatott egyeztetéseken is. A ciprusi találkozón az uniós külügyminiszterek nemcsak a lehetséges tárgyaló személyéről egyeztetnek majd, hanem az Európa által képviselendő feltételekről, a háború utáni orosz–európai kapcsolatok jövőjéről, valamint azokról a vörös vonalakról is, amelyeket az EU nem kíván átlépni.

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban úgy fogalmazott: személy szerint Gerhard Schröder volt német kancellárt tartaná megfelelő tárgyalópartnernek, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak kell kijelölnie saját képviselőjét.

Berlin hivatalosan egyelőre nem kívánt állást foglalni az ügyben, ugyanakkor jelezte: Németország, Franciaország és Nagy-Britannia az Egyesült Államokkal közösen kész tárgyalásokat folytatni Oroszországgal.

A háttérben egyre erősebb lehet az a felismerés Európában, hogy a háború elhúzódása súlyos emberi és gazdasági következményekkel jár, és rengeteg életet lehetett volna megmenteni, ha a béketárgyalások korábban megkezdődnek. Orbán Viktor korábbi miniszterelnök többször kijelentette, hogy Magyarország a tárgyalásos megoldással ért egyet, úgy fogalmazott, hogy „nincs megoldás a frontvonalon, meg fog halni sok százezer ember mind a két oldalon”.

A magyar álláspont a háború kezdete óta az volt, hogy tárgyalásokat kellene kezdeni Oroszországgal egy új európai biztonsági rendszerről.

Orbán Viktor tavaly októberben úgy fogalmazott:

Nekünk egy hosszú távú megállapodást kellene kitárgyalni az oroszokkal az új európai biztonsági rendszerről, amelyben aztán meg kell találni Ukrajna helyét is.

Az elmúlt hónapok fejleményei most azt mutatják, hogy Nyugat-Európában is egyre többen látják úgy: a konfliktus katonai megoldása helyett a diplomáciai rendezés jelentheti az egyetlen reális kiutat.