Korábban lezárt északi-tengeri földgázmezők újbóli megnyitásával erősítenék Európa energiaellátását. A 2028-ban induló kitermelés mögött átszámítva több száz milliárd forintos beruházás áll, miközben a döntés újabb vitát indíthat a fosszilis energiahordozók szerepéről és a klímavédelmi célokról.

A norvég kormány jóváhagyta három korábban lezárt északi-tengeri földgázmező újbóli megnyitását. A döntés célja, hogy a következő években növelje a kontinensre érkező gázmennyiséget, miközben Európa továbbra is kiemelt kérdésként kezeli az energiaellátás biztonságát.

A norvég energiaügyi minisztérium keddi közlése szerint az Albuskjell, a Nyugati Ekofisk és a Tommeliten Gamma mezők termelése várhatóan két év múlva indulhat újra. A három lelőhely kevesebb mint tíz kilométerre nyugatra található az óriási Ekofisk mezőtől. Norvégia 1998-ban zárta be ezeket a gázmezőket.

Az új gázmezők közel kétmilliárd euróba kerülnek

Az újbóli termelési projekt értéke körülbelül 19 milliárd norvég korona, vagyis 1,76 milliárd euró. Ez nagyjából 710 milliárd forintnak felel meg. A fejlesztés élén az amerikai ConocoPhillips áll majd. A tervek szerint a kitermelés 2028-ban kezdődik, és egészen 2048-ig tarthat. A norvég kormány ezzel hosszabb távon is 

magas gázszállítási kapacitást kíván biztosítani

az európai piacoknak. A szlovák Teraz.sk beszámolt róla, hogy Terje Aasland norvég energiaügyi miniszter szerint Norvégia kőolaj- és földgáztermelése jelentősen hozzájárul Európa energiabiztonságához. A miniszter nemcsak a régebbi mezők újbóli megnyitását emelte ki, hanem az új földgázmezők feltárását is. Mint mondta, ezek lehetővé teszik, hogy Norvégia hosszú időn át nagy mennyiségű energiahordozót szállítson a piacokra.

Tovább kutatnak az Északi-tengeren

A norvég kormány kedden további 70 új kutatási blokkot is felajánlott az Északi-tengeren, a Norvég-tengeren és a Barents-tengeren. Ez azt jelzi, hogy Oslo továbbra is fontos szerepet szán a kőolaj– és földgázkitermelésnek, különösen az európai ellátás szempontjából.

A norvég energiapolitikát ugyanakkor környezetvédelmi szervezetek is bírálják. Aktivisták szerint a kormány az ukrajnai és közel-keleti konfliktusokra hivatkozva folytatja a fosszilis energiahordozók termelését, miközben a klímaválság miatt éppen ezek visszaszorítására lenne szükség. Álláspontjuk szerint Norvégiának inkább abban kellene szerepet vállalnia, hogy csökkenjen a világ függősége a fosszilis tüzelőanyagoktól.