Újabb brüsszeli terv körvonalazódik a közös európai hadseregről: az uniós védelmi biztos szerint akár egy százezres állandó haderő felállítása is szükségessé válhat. A javaslat ismét azt jelzi, hogy Brüsszel a tagállami szuverenitás rovására, központosított katonai irányításban gondolkodik.
Andrius Kubilius szerint az Európai Uniónak nemcsak a hadseregét, hanem a döntéshozatali rendszerét is alapjaiban kellene átalakítania. Az uniós védelmi biztos úgy látja, a jelenlegi biztonsági helyzetre Brüsszel már nem tud hatékony válaszokat adni. Az orosz–ukrán háború, az Egyesült Államok Európával kapcsolatos prioritásainak átrendeződése, valamint a Grönland körül kialakuló feszültségek szerinte egy irányba mutatnak: a mostani modell kifulladt, ezért közös európai hadseregre lenne szükség – írja a Politico forrásaira hivatkozva az Origo.
Kubilius: Közös európai hadseregre lenne szükség
A védelmi biztos szerint a közös védelem újraszervezése nem apró korrekciókat, hanem teljes átszervezést igényel. Szavai szerint Európának egyfajta „nagy robbanásra” van szüksége a védelempolitikában. Érvelését egy példával támasztotta alá.
Felvetette, vajon az Egyesült Államok erősebb lenne-e katonailag, ha nem egységes szövetségi hadsereggel rendelkezne, hanem ötven különálló állami haderővel és külön védelmi költségvetésekkel működne.
Kubilius szerint ha erre a kérdésre a válasz egyértelműen nem, akkor Európának sincs oka tovább halogatni a központosított megoldásokat. Állítása szerint az európai védelem három alapra épülhetne: a hadiipari kapacitások jelentős bővítésére, a működőképes és felkészült intézményrendszerre, valamint arra a politikai akaratra, amely nemcsak nyilatkozatokban, hanem szükség esetén a fegyveres fellépés vállalásában is megmutatkozik.
A védelmi biztos ugyanakkor elismerte, hogy a jelenlegi helyzetben önmagában a katonai kiadások növelése nem oldja meg a problémát.
Ennek legfőbb oka szerinte az, hogy a tagállamok továbbra is külön utakon járnak.
Kubilius úgy fogalmazott: Európának nem 27 egymástól elszigetelt, kisméretű nemzeti haderő fenntartására kellene költenie, hanem egy valódi, közös katonai erő felépítésére. A biztos „bonsai hadseregeknek” nevezte a jelenlegi rendszert – szavait az Ukrinform idézte.
A védelmi biztos szerint a katonai átalakítás önmagában nem elegendő, a döntéshozatali rendszert is át kell alakítani. Ennek érdekében egy európai biztonsági tanács felállítását szorgalmazza, amely gyorsabban és kevesebb szereplő bevonásával hozhatna döntéseket a védelempolitika legfontosabb kérdéseiben. Elképzelése szerint a testületben állandó és rotációs tagok is helyet kapnának.
Tagja lenne az aktuális uniós soros elnökséget betöltő ország, valamint az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke is.
Kubilius külön hangsúlyozta, hogy az új biztonsági struktúrába az Egyesült Királyságot is bevonná. A védelmi biztos úgy véli, egy mintegy 10–12 fős szűk kör már alkalmas lenne arra, hogy ne csak elhúzódó vitákat folytasson, hanem rövid idő alatt előkészítse az európai védelem szempontjából kulcsfontosságú döntéseket – írja az Anadolu hírügynökség.
