Jelenlegi formájában megszüntethetik az Európai Unió diplomáciai szolgálatát, miután Franciaország és Németország egyaránt erre szólította fel Brüsszelt. A nagy államok szerint a Kaja Kallas vezette szervezet egyáltalán nem hatékony, ellenben nagyon sokba kerül.

Az Európai Külügyi Szolgálat már létrehozása óta kritikák kereszttüzében áll. A jelenleg az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas irányítása alá tartozó EKSZ az elképzelések szerint alapos reformokon eshetne át, amelynek részeként az Európai Bizottság különböző szerveibe betagozódna a szervezet az év végéig.

Lassú, de drága szervezet

Az EKSZ kritikusai szerint nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, lassan és elégtelenül reagált a fennálló válsághelyzetekre, mint az orosz-ukrán vagy az iráni háború, esetleg Donald Trump politikai lépései. Emellett már a 2010-es létrehozása óta kérdéses volt, milyen szerepe lehet az EKSZ-nek, miközben az uniós tagállamok saját diplomáciát folytatnak, amely sok esetben egymással ellenérdekelt, az uniós szervezet pedig erőtlen ahhoz, hogy az országok törekvéseit ellensúlyozza vagy egymáshoz közelítse. 

Ugyancsak az az aggodalom is fennállt, hogy az EKSZ esetleges erősítése a tagállami diplomáciai törekvéseket a háttérbe szorítaná, így erősítve az Európai Bizottság hatalmát.

A mostani tervek arról szólnak, hogy a párhuzamosságokat meg akarják szüntetni az Európai Bizottság és az EKSZ között, s a karcsúsított diplomáciai ernyőszervezet koncentráltabban foglalkozna az uniós békefenntartó műveletekkel vagy a katonai kiképzéssel, míg a bizottsághoz kerülne a kereskedelem, a digitális szabályozás vagy a fejlesztési támogatások ügye. Ezzel együtt a német-francia tandem azt javasolta, hogy Kaja Kallas külkapcsolatok feletti ellenőrzését erősítsék meg, ez azonban nem biztos, hogy a sokfelől támadott észt fődiplomata tetszését megnyeri.

Hamar lezavarhatják a reformot

Az EKSZ évi egymilliárd eurós büdzséből működik, ennek a jövőjéről decemberben dönthetnek az uniós országok az EU 2028-34-es költségvetésének vitáján. A Financial Times úgy tudja, a reformokról Kallas az uniós külügyminiszterekkel fog egyeztetni, ő maga egyelőre semmit nem mondott a tervekről.