A tárgyalások tétje óriási, hiszen az EU napi egymilliárd eurós kereskedelmi hiányt halmoz fel Kínával szemben, miközben az európai autóipar tömeges elbocsátásokra kényszerül. 

Brüsszel konkrétan azt szeretné elérni, hogy a kínai gyártású hibrid autók piaci részesedése az EU-ban a jelenlegi egyharmadról mintegy 15 százalékra csökkenjen.

Az ügyet ismerő források szerint az Európai Bizottság más termékcsoportoknál – többek között a vegyipari termékeknél – is visszafogottságot vár Pekingtől, emellett azt is elvárja, hogy Kína több európai árut vásároljon.

A helyzetet drámaian kiélezte a hibrid autók importjának robbanásszerű növekedése. Miután Brüsszel 2024 októberében akár 45 százalékos kiegyenlítő vámot vetett ki a kínai elektromos autókra, az importőrök a hibridekre váltottak, amelyekre mindössze 10 százalékos általános vám vonatkozik. A kínai hibridek behozatala a 2024 októberi 3800 darabról 2026 júliusára havi 50 ezer darabra ugrott, miközben az átlagárak csökkentek. 

Az EU lényegében az 1986-os japán mintát szeretné megismételni. Tokió annak idején önkéntes exportkorlátozást vállalt, amely egészen 1999-ig érvényben maradt. Ez arra ösztönözte a japán gyártókat, hogy az EU-ban fektessenek be, vagy helyi vállalatokkal működjenek együtt. Az ilyen típusú mennyiségi korlátozások és árszabályozások a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO) való belépést megelőző korszakban bevett gyakorlatnak számítottak.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdai, az Unió helyzetéről szóló beszédében kijelentette, hogy a “második Kína-sokk már itt van”, és Brüsszel minden rendelkezésre álló eszközét beveti a kapcsolatok kiegyensúlyozása érdekében. 

Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos csütörtökön egyeztetett Vang Ven-tao kínai kereskedelmi miniszterrel, és októberben Pekingbe utazik, ahová “kézzelfogható eredményeket” szeretne vinni.

A nyomás az EU-n belül is nő, a korábban megosztott Németország és Franciaország között ugyanis konszenzus alakul ki a határozottabb fellépés mellett. A Volkswagen és más európai gyártók a hibridekre is kiterjedő büntetővámokat sürgetnek. Peking ugyanakkor tagadja, hogy állami támogatásokkal torzítaná a versenyt, és az alacsony árakat saját vállalatai hatékonyságának tulajdonítja. Kína a tárgyalások részeként azt követeli, hogy az EU-tagállamok oldják fel a kínai cégeket sújtó exportkorlátozásokat és szankciókat.