Egy válasz

1. A pénz addig pénz amíg elfogadják. A II. világháború után a nemzeti valuták, így a magyar pengő is szédületes inflációval omlottak össze itt Európában. A pénzt ugyebár azzal a tudattal fogadják el az emberek, hogy holnap is annyit ér, amennyit ma, és a kinézett árút holnap is meg tudják rajta venni. Nos az infláció pont ezt a bizalmat ássa alá.
   Amikor a II.világháború után Európában gyakorlatilag mindenhol romokban hevert a gazdaság, és az angol font, svájci frank nem szerepelt nagyobb összegekkel a piacokon, akkor az amerikaiak elárasztották dollárral Európát. (Még a Marshall segélyek előtt.) Budapesten általános áruhiány volt a forint bevezetése előtt , de még azután is. Azonban dollárért a világon bármit meg lehetett kapni. Sőt, ha őszinték akarunk lenni a dollár feketepiaca a szocializmus alatt végig létezett nemcsak nálunk, hanem valamennyi szocialista országban is. (Bár ezt különböző rendeletekkel és hatósági fellépéssel próbálták meggátolni.) Anno az NDK-ban a nyugatnémet márka volt később hasonlóan ‘varázspénz’, noha a Stasi mindent bevetett a birtokolása ellen.
   A II. Világháborúban tönkrement Európa miatt lett világpénz a dollár.
   Sajnos az Európai Unió sem tudta az euróval megtörni a dollárt, sőt, az eurót a dollárra válthatósága tartja még életben. Ha Amerika bejelentené, hogy holnaptól nem fogadnak el eurót akkor azonnal összeomlana az európai gazdaság, és az egész Európai Unió. Az EGK (az EU elődje) szerencsére több lábon állt, a francai frank, a nyugatnémet márka, stb. sokkal nagyobb rugalmasságot adott, mint ez a -mondjuk ki- eléggé gyengén muzsikáló euró. A közös valutával az Európai Unió sebezhetővé tette a tagországoknak és az egész uniónak a gazdaságát.
   Az Európai Unió és az euró megérettek a pusztulásra!