A német kancellár szerint nincs semmi meglepő az Egyesült Államok Németországban állomásoztatott csapatainak tervezett csökkentésével kapcsolatos döntésben. „Az, amit az elmúlt napokban hallunk, nem teljesen új. Talán kicsit fel vannak fokozva, de új dologról nincs szó” – mondta Friedrich Merz az ARD közszolgálati televízió Miosga című műsorának adott, vasárnap adásba kerülő interjújában, amelyből előzetesen idéztek hírügynökségek.

A német kancellár ugyanakkor a Fehér Házban tett márciusi látogatását követően még úgy fogalmazott, hogy Donald Trump amerikai elnök „újfent arról biztosította, hogy az Egyesült Államok megtartja németországi katonai jelenlétét”. „Ez egy jó hír, amit nem is vártam volna másképp” – hangoztatta akkor a kancellár.

Trump ugyanakkor már első elnökségének idején is az amerikai csapatok csökkentését szorgalmazta Németországban és ismételten arra szólította az európai országokat, hogy vállaljanak nagyobb felelősséget saját biztonságuk szavatolásában.

Merz beszélt arról is, hogy jelenleg valószínűtlennek tartja, hogy az Egyesült Államok közepes hatótávolságú Tomahawk manőverező robotrepülőgépeket telepítsen Németországba, ahogy azt 2024-ben Joe Biden volt elnök ígérte.

„Ahogyan jelenleg látom, az Egyesült Államokból objektív szempontból aligha van lehetőség ilyen típusú fegyverrendszerek átadására. Amennyiben nem tévedek, az amerikaiaknak jelenleg maguknak sincs elegendő belőlük” – tette hozzá.

Merz hangsúlyozta, hogy ugyan hónapok óta tárgyalnak a kérdésről, de mindeddig az Egyesült Államok nem kötelezte el magát, de mint fogalmazott, nincs még veszve semmi.

Sajtójelentések szerint az amerikai hadügyminisztérium a Németországban állomásozó csapatok tervezett ötezer fős csökkentése mellett visszavonta a közepes hatótávolságú manőverező robotrepülőgépek kezelését, illetve karbantartását ellátó egység tervezett telepítését is.

Ebbe az országba irányíthatja át Amerika a katonáit Németországból

Karol Nawrocki és Donald Trump egyeztetett a katonai jelenlét jövőjéről. Varsó régóta törekszik arra, hogy növelje az amerikai erők számát, ami most reális forgatókönyvvé válhat a németországi kivonások fényében. Lengyelország jelenleg mintegy tízezer amerikai katonát fogad, de a létszám bővítése jelentősen erősítené a keleti NATO-szárny védelmi képességeit. A lehetséges áthelyezés egyben azt is jelenti, hogy 

a katonai súlypont fokozatosan keletebbre tolódik Európán belül. 

Ez Oroszország számára kedvezőtlen fejlemény lehet, mivel közvetlenebb amerikai jelenlétet eredményezne a térségben. A döntés gazdasági hatásai sem elhanyagolhatók, hiszen az amerikai bázisok jelentős beruházásokat és helyi keresletet generálnak a fogadó országokban. A következő hónapokban dőlhet el, hogy a Németországból kivont erők mekkora része kerül át Lengyelországba, és ez milyen új egyensúlyt alakít ki az európai biztonsági rendszerben.