A kezdeményezést a jobboldali Svájci Néppárt (SVP) terjesztette elő. Az Izvesztyia által ismertetett javaslat szerint ha az ország lakossága elérné a 9,5 millió főt, automatikusan életbe lépnének a bevándorlást korlátozó intézkedések.
Ezek között szerepelhet a tartózkodási engedélyek és az állampolgárság kiadásának szigorítása, valamint a külföldiek beáramlását lehetővé tevő nemzetközi egyezmények újratárgyalása.
Svájc lakossága jelenleg mintegy 9,1 millió fő. Az ország népessége az EU-val 2002-ben életbe lépett szabad mozgási megállapodás óta 1,7 millió fővel nőtt.
A külföldi állampolgárok aránya 2024 végén elérte a 27,4 százalékot, ami az egyik legmagasabb érték Európában.
A kezdeményezés támogatói szerint a gyors népességnövekedés hozzájárult a lakhatási válság, a közlekedési zsúfoltság és bizonyos környezeti problémák súlyosbodásához. Az ellenzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a svájci gazdaság jelentős mértékben támaszkodik a külföldi munkaerőre, különösen a magasan képzett szakemberekre.
A referendumnak külpolitikai következményei is lehetnek.
Amennyiben Svájc korlátozná az EU-állampolgárok szabad beutazását és munkavállalását, az feszültséget okozhat Brüsszellel, és veszélybe sodorhatja az ország hozzáférését az uniós közös piachoz.
Egyes elemzők szerint hosszabb távon még a schengeni együttműködés jövője is kérdésessé válhatna.
A szavazás előtti közvélemény-kutatások szerint a svájci társadalom erősen megosztott: a támogatók és az ellenzők aránya egyaránt nagyjából ötven százalék körül mozog.
A június 14-i referendum így az elmúlt évek egyik legszorosabb és legnagyobb téttel bíró svájci népszavazása lehet.
